3.szám
2 lap
A templom Isten háza, istentisztelet helye. Az imádság háza. Ezért csak olyan énekek kaphatnak helyet az istentisztelet keretében, amelyeknek tartalma megfelel ennek a szent rendeltetésnek, és ezt az illetékes egyházi jóváhagyás megerősítette. Egyházilag jóváhagyott ének Kölcsey Ferenc’’ A magyar nép zivataros századaiból’’ -később Himnusz című költeménye. Zenéjét Erkel Ferenc szerezte. Az 1848-as szabadságharc leverése után, a Habsburg elnyomás betiltotta nyilvános éneklését, de templomokban továbbra is énekelték. 1918-tól a kisantant államai a kisebbségi magyarságnak megtiltották az éneklését még a templomokban is. 1944. március 19. a hitlerista megszálláskor sem szabadott énekelni. A háború után a kommunista diktatúra alatt csak a templomokban énekelhették. Rákosi megpróbálta rávenni Kodályt, hogy szerezzen egy nekik megfelelő himnuszt, de ő kereken elutasította, mondván, hogy ’’nekünk van himnuszunk’’.
Egyházi jellegének bizonyítására nyilvánvaló, hogy tartalmában ki-mondottan Istenhez forduló imád-ság: Istentől ’’ áldást kér’’, ’’védő kart’’, balsors után ’’víg esztendőt’’. Ez tette megfelelőnek arra, hogy bekerüljön a katolikus, református, unitárius és a magyar evangélikus ima- és énekkönyvekbe.
A törvényhozók megfeledkeztek arról, hogy ilyen kormányhatározat csak az elnyomó rendszerek és a kisebbségi jogok gyakorlását megtagadó uralmak korában fordulhatott elő.
(Lestyán Ferenc 2002. január 16-i Magyar Szóban megjelent cikke nyomán.
****************************
Minden karácsonykor zeng az ének az egész világon! Olyan születés-nap ez, amely lázba hoz mindenkit.
Színes villanyégők milliárdjai világítanak a mindenségbe!.. Ilyen ünnep csak egyszer van egy évben! Etéden is sokféleképpen megünnepeltük az Úr-Jézus születésének ünnepét. Az adventben szép lelki előkészület volt a ’’Szent család szállást keres’’ mozgalom. Az idén sokkal többen részt vettünk mint máskor. 8-10 napon keresztül felváltva mentünk egymáshoz: ’’befogadtuk a Szent családot...’’ Az ima és szép énekek után meleg teával vagy süteménnyel kedveskedtünk egymásnak. Ezeket a meghitt estéket nem fogjuk elfelejteni: velünk volt a kis Jézus!
Iskolánkban most már hagyománnyá vált a karácsony megünneplése. Idén is pásztorjátékkal készültek a tanulók, melyet a furulyások játéka tett még szebbé. Azért, hogy a szülők is láthassák a gyermekeik szereplését, vállaltuk, hogy bemegyünk a művelődési otthon termébe. Télidőben ez nem olyan egyszerű dolog, de mindnyájan dolgoztunk érte és sikerült. A polgármester úr fát adott. Egy nappal előbb az iskola alkalmazottai begyújtottak és tüzeltek. A kályhák füstöltek, de másnapra elfogadható lett a levegő. A fiatal tanerők kitakarítottak és szépen feldíszítették a termet. Sajnos a felemelő hangulat elmaradt, mert hiányoztak a szülők. Nagyon kevesen jöttek el, pedig ingyen volt és de.11-kor tartottuk. Az iskolától mindenki karácsonyi csomagot kapott. Ezután elmentünk kántálni. Mindenki örült: akik mentünk, és akiknek az ablaka alatt felcsendültek a furulyákon a Csendes éj és más karácsonyi énekek. A templomokban is szép ünnepségek voltak. Ott is osztottak csomagot. A katolikus egyházban nagyon sokat dolgozott Gedő Erzsébet tanító néni, hogy a gyermekek minél gazdagabb csomagot kapjanak.
Köszönet azoknak, akik megprobálták a szilveszter éjszakáját az együttünneplés örömévé tenni itt Etéden. Elszomorító, hogy ez nem úgy sikerült ahogy tervezték. Ekkor ’’ugrott be’’ az iskola furulyacsoportja rövid, de nagyon ügyes műsorával. Dicséretet érdemelnek érte! Sajnos a néző és mulató közönség ott is elmaradt. Remélünk egy összetartóbb, boldogabb újesztendőt!
Gagyi Éva tanárnő
A helyi tanács működése: (folytatás az 1. számból)
Három szakbizottsága van a tanácsnak, melynek megválasztott tagjai a következők:
Gazdasági szakbizottság tagjai : Gellérd Sz. Domokos, Lőrinczi Mihály, Szabó Béla (etédi nincs! A másik két szakbizottságot folytatjuk.)
A tanácstagok munkájukért havi díjat kapnak. Ez nem munkakönyves állás.
52.szakasz.
3. bekezdés
A tanácsosok kötelesek időszakonként találkozókat tartani tevékenységükről és meghallgatni választóikat.
4. bekezdés
Mindenik tanácsos köteles évente jelentést tenni, az általa kifejtett tevékenységről, amely jelentést a titkár támogatásával közzé tesznek.
56.szakasz
4. bekezdés
A szakbizottság elemzi és véleményezi a hatáskörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatos határozati javas-latokat.
-Elemzi és véleményezi a tanács elé kerülő, a gazdasági kérdésekkel kapcsolatos határozati javaslatokat, melyek csak ezután kerülhetnek a tanács ülése elé.
-A szakbizottság maga is előkészíthet és beterjeszthet határozati javaslatokat.
-A szakbizottsághoz tartozik:- helyi ipari tevékenység, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, közellátás, utak és hidak karbantartása a helyiségeken belül, vízgazdálkodás, természeti csapás, tűzvédelem, katasztrófák stb.-el kapcsolatos kérdések.
A szakbizottsági gyűléseken meghatározzák mindig, hogy a következő hónapban a szakbizottság milyen kérdést tanulmányoz. A bizottság nem hoz döntéseket csak a tanács. Nincs egyáltalán végrehajtási joga, mert nem végrehajtó szerv. Ha hiányosságokat észlel azokat a tanács elé terjeszti. A tanács határozatait a polgármester kell végrehajtsa vagy végrehajtassa. Megjegyzés: A tanácsnál van saját, jóváhagyott működési, szervezési szabályzat és abban van konkrétan leírva, hogy itt Etéden melyik szakbizottságnak milyen hatásköre van.
Csetri Mózes ny.tanító
A legelőkről:
Habár a tavasz még elég messze van, az etédi embereket már egyre jobban foglalkoztatják a legelők és a legeltetési problémák. Éveken keresztül mindig gondot okozott a legeltetési díj megszabása, de még nagyobbat a díj begyűjtése. Nagyszámban fordultak elő igazságtalanságok is, mert a legelőtulajdonosoknak nem volt egy közös érdekképviseletük, amely érdemben tárgyalhatott volna a legeltetőkkel. Ezen kivül akad jelen pillanatban egy újabb megoldásra váró probléma, ugyanis Etéd hatá-rában van 171 ha vissza nem igényelt legelő terület. Ez állami tulajdonban volt, most úgymond ’’gazdátlanul’’ hever. Ennek kel-lene a hasznosítását megoldani, ugyanis ezen a területen sok kitermelhető fa van, amelyet kár lenne szabad prédának hagyni. Egyetlen járható út van, amely a január 3 fórumon hangzott el Magyari Ferenc úr szájából és pedig az, hogy egy bizottságot kell létrehozni a legelőtulajdonosokból. Az 1994-95-ös legelőtulajdonosok névsorából elég sokan hiányoznak. Ezt újra kell vizsgálni. Amin most legeltetnek az 250 ha körül van és nem fizetnek érte. Az is elhangzott, hogy kétféle érdekfél létezik a faluban: ’’a tulajdonosok’’ egyfelől, a ’’nem tulajdonosok’’ a másik felől. Sajnos érdekképviselet nincsen! Akárhogy is van kiknek jó az, hogyha nem rendeződik a legelők dolga? A nyáron még az is előfordult, hogy a kaszálóba behajtották az állatokat. Kinek lenne érdeke fenntartani ezt az igazságtalanságot és rendetlenséget? A polgármester úr megígérte, hogy február végéig a legelők ügyét megoldják.
Kelemen Attila
Etéden van egy hely, ahol jelesebb ünnepeken a falu lakossága összegyül ma is emlékezni. Tíz éve, hogy újraépült a nehéz történelmi eseményekre és magyarságtudatunk megőrzésére figyelmeztető emlék-mű, melyet 1940-ben emeltek. Sokan vannak még Etéden akik emlékeznek ezekre az időkre. A kőtalapzatra helyezett fehér márványtáblát a Magyarországra elszármazottak adományozták. Ezt a táblát szétlőtték 1945-ben. Ennek egy darabját még mindig őrzi Király Lajos nyugdíjas tanító úr. A kő talapzatot –az emlékezők szerint- önkéntes munkával oldották meg. Tisztelet az akkori vezetőknek!
A második világháború után (1945) megrongálták. A fokozódó, tervszerű (de burkolt) a magyarságtudatot kiölni akaró, a jelenlétünket bizonyító emlékeket megsemmisíteni akaró politika eredményeként az 1960-as évek elején le is rombolták.
A rendszerváltás után 1991-ben az RMDSZ akkori vezetősége kezdeményezésemre elhatározta az emlékmű újjáépítését. (A helyi RMDSZ akkori vezetősége: Csetri Mózes elnök, Gagyi Emma titkár, Máthé Dénes pénztárnok, Nagy Zoltán községi elnök, Szőcs Domokos, Kelemen József, Serbán Ferenc, Gagyi Elek, Birtalan Gábor ifj., Lőrinczi József id., Mére László, Máthé Lóránt és Gálfi József.) Ebben az évben megkezdődtek az építkezési előkészületek és 1992-ben a Nagy László küsmődi mester vezette csoport föl is építette. Az építést anyagilag is támogatta az akkori helyi Tanács Gálfi Ferenc polgármestersége idején. (A cement felét fizették.) Az avató ünnepségre 1993. március 15-én került sor, melyen részt vett Katona Ádám az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke és Bardóczi Csaba megyei tanácsos. Istentiszteletet tartott Mike Miklós. Beszélt Csetri Mózes, Gálfi Ferenc és Katona Ádám. Ezen az avatáson két zászló volt felvonva. A magyar és a román nemzet zászlója, melyeket Csetri Irén saját anyagából készített. 1994. március 15-re elkészült Nagy Zoltán közreműködésével a négy márványtábla, melyeket Nagy Dénes csekefalvi kőfaragó készített és helyezett el kedvezményesen. Erre az alkalomra Kaposi Zsolt budapesti tanár feleségestől hoztak egy ma is használt, rendes méretű, nemzeti zászlót, melyet akkor vontak fel először. Itt említem meg, hogy Kaposi tanár ez alkalommal még 3000 forintot is adományozott. Ő ugyanis etédi származásúnak tartja magát. (Id. Farkas István unokája) Az egész újjáépítés nem valósulhatott volna meg az etédi RMDSZ tagok és lakosság áldozatos hozzájárulása nélkül. Gondolom, hogy utódaik mindig áldani és hálával emlékezni fognak ezért. Anyagi támogatást 48 család nyújtott és fizikai munkával 17 személy járult az építéshez.
Azonban hiába minden erőfeszítés, hogyha a Piacot nem tartjuk rendben. A Millennium tiszteletére állított kopjafa és az új kerítés méltó a templom és a tér szép fekvéséhez, amint a székely kapu is. Ezért el kellene rendezni a Piacot, melyre már hangzottak el javaslatok. Kérjük meghallgatni azokat!
Anyagi (pénzbeli) támogatók voltak:
Lőrinczi József ifj., Kutasi Mihály, Csetri Mózes, Nagy Zoltán, Farkas Csaba, Nagy Attila, Gagyi Dénes ifj., Gagyi Lehel, Gálfi Ferencz, Szőcs Domokos, Mózes István, Király Irma, Márkó Zoltán, Péter Jakab, Major Mózes, György Árpád, Nagy Árpád, Lőrinczi Mózes, Birtalan László, Bekő Dénes, Birtalan B. Lajos, Tondor Aladár, Péter Ákos, Máthé Lóránt, Szávai Géza, Birtalan B. László, Máthé Dénes, Kelemen Ernő, Gagyi László alszeg, Gagyi Balázs, Albert Emma, Mike Miklós, Lőrinczi Irma papu., Máthé Attila, Birtalan Gábor ifj., Gagyi Elek, Lőrinczi Domokos, Serbán Ferenc, Máthé Rozália, Birtalan S. Elek, Kovács László, Simó Géza, Birtalan Póli, Farkas István, Szilágyi Árpád, Bardoczi Csaba, Kaposi Zsolt, Radó János.
Fizikai munka:
Jakabfi József, Tekeres Levente, Kelemen József, Szőcs Domokos, Nagy Zoltán, Csetri Mózes, Máthé Dénes, Kiss Albert, Gagyi János ifj., Birtalan Árpád, Gagyi Elek, Mére László, Gálfi József, Nagy Dénes, Lőrinczi József id., Lőrinczi Mózes papu., Lőrinczi István.
Csetri Mózes ny.tanító
Az emlékmű sorsa
Egybe ötvöződött e zászló és alapzat,
Melyet örömkönnyek áztattak valaha.
Mily szép volt ez. s olykor, mintha
Szívemből csengene az elmúlt idők szava.
De jött fergetgként a rohanó idő,
Mely ledönté viruló emlékeit.
Változott és újra épült a kerítésen túlra,
Ott ahol vöröszászló lengett hangos ének-szóra.
Majd az ősi álma csak ide utalja,
Itt kell pihennie megtisztelő módra.
Futószalagként feleszmél e hang
Azt sugallja nékem, hogy itt minden lélek
’’Élni és dolgozni akar ! ’’
Király Lajos nyugd.tanitó
A státustörvényről:
Megcsendesedni látszik a kedvezménytörvény körül kialakult vihar és célegyenesbe jut a Magyar igazolvány kiváltásának és az ezzel járó kedvezmények igénybevételének lehetősége. Most már a román polgártársak szemében sem annyira vörösposztó ez a törvény, amióta a két kormányfő aláírta az Egyetértési Nyilatkozatot, amely zöld jelzést ad a törvény alkalmazásának.
A törvény a már említett eszmei értéke mellett anyagi kedvezményeket és támogatásokat biztosít a Magyar igazolvány tulajdonosainak. Ezek közül sorolunk fel néhányat, az egyszerű embert leginkább érintők közül: egészségügyi szolgáltatás, utazási kedvezmények, oktatási támogatás, munkavállalás. A támogatások közül a legértékesebb és talán a leghatásosabb lesz a szülőföldön nyújtandó oktatási támogatás, amely támogatásban részesülnek azok a szülők, akik legalább két kiskorú gyermeket nevelnek és ezek a gyermekek életkoruknak megfelelően magyar nyelvű nevelési vagy oktatási intézménybe járnak. Ez a támogatás lehet pénzbeli és taneszköz támogatás. A támogatás értéke a mai helyzetben 20.000 forint, azaz több mint 2.000.000 lej.
Egy másik fontos kedvezmény az utazási kedvezmény, amely csak Magyarország területén érvényes. Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult a 6. életévét be nem töltött gyermek és a 65. életévét betöltö személy, 90%-os kedvezményt élvez minden más személy évente 4 alkalommal. Csoportos utazás esetén a 18 éven aluli legalább 10 főből álló csoport és a velük utazó két nagykorú kísérő évente egy alkalommal.
A Magyar igazolványt igénylő személynek egyetlen dolog kerül pénzbe –a fénykép-, szükséges egy drb. útlevél kép, amelyet a várost járó ember könnyen beszerezhet, de tenni fogunk azért, hogy a fény-képész Etédre is eljusson, amiről megfelelő időben értesítjük az érdekelteket. A magyar nyelvtudást igazoló papirt az egyháznál előzetesen, az RMDSZ-nél a kérés be-nyújtásával egyidőben lehet beszerezni. Vigyük magunkkal a személyazonosságit (buletint) és a születési bizonyítványt. Ügyfél fogadás minden szerdán 13-17 óra között a kúlturotthon klub helyiségében.
A Magyar igazolványt a kérelmezés után egy hónapra lehet kiváltani, valamely magyarországi határmenti megyeszékhelyen vagy Budapesten. Ismeretünk szerint egyszerű felhatalmazással más személy is kiveheti.
Kérjük éljenek e nagyszerű lehetőséggel, igényeljék minél többen a Magyar igazolványt.
Nagy Zoltán tanár
**********************************
A következőt a képviselő úr tisztsége iránti teljes meg-becsüléssel közöljük, hiszen tudjuk Márk:11,16-ból amit Jézus mondott: ’’ Adjátok hát meg a császárnak ami a császáré, az Istennek ami az Istené’’ – és tartjuk is magunkat ehhez.
2002. január 21-én itt járt Etéden Antal István RMDSZ országgyűlési képviselő úr.
Mikor érkezett?–jan.21-én, hétfőn este.
Értesítette-e előre a polgármesteri irodát? – Nem.
Miért jött? – A ’’jelen politikai helyzetről’’ beszélt.
Mivel jött? – Szolgálati kocsival.
Ki fizeti az útjait? – Az adófizetők (a választó polgárok).
Mikor lesz találkozója a választóival? – Nem lehet tudni.
A PRO-ETÉD alapítványról:
Vezető tanács: Birtalan Árpád elnök
Máthé Lóránt gazdasági igazgató, Szávai Géza titkár, Péter Etelka könyvelő, Nagy Judit pénztáros.
Alapító tagok még: Gáspár Dénes, Demeter Mihály, Lőrinczi Attila, Szilveszter Ferenc, Antal Elek, Nagy Mózes, Biró István, Bálint Mihály, Bodó Sándor, Péter András, Dávid András. Alakult 1998. május 30-án. Célja: gáz-víz, szennyvízcsatorna, kábel TV, telefon fejlesztésének a támogatása. A cél megvalósításában közreműködik:
- a helyi tanács.
- a polgármesteri iroda
- a helyi és külföldi érdekeltségű szervezetek.
Megjegyzés: Kecset, Farcád, Hodgya, Bikafalva, és Bögöz akkor kezdték befizetni a pénzt a gáz befizetésére, amikor Etéd. Itt lebeszélték egymást, ott már részben a faluban, részben már a házakban is benn van a gáz.
Meg szeretnénk kérni a Pro Etéd alapítványt, hogy biztosítsanak nekünk egy minimális alapot a lap megjelenéséhez legalább 5 dollárt=160.000 lej körül.
A 2002. január 3-i VITA-FÓRUMON a következő dolgokról volt szó:
-A szövetkezet és a református templomnál van egy vízleeresztő vascső. Ha ott nem használják és nem takarítják, át kell tenni a kultúrotthonhoz. Valamiképpen használhatóvá kell azt tenni. Itt Etéden ki vagy kik felelnek az ilyen falurendezési problémákért?? A fiatalok is ott voltak a 2002. január 3-i vita-fórumon. Legnagyobb problémájukról a szilveszteri mulatság nagy anyagi káráról panaszkodtak. A polgármester úr felajánlotta, hogy ne adják meg a terem költségeire járó 500 ezer lejt és használják a ráfizetés törlesztésére. A Pro Etéd alapítványtól is kértek segítséget. Igy esett szó a ’’pityóka ügyről’’. Ez a következő: A Pro Etéd alapítvány keretében 2001. tavaszán a hollandok 3500 kg. vetni való pityókát vásároltak a cigányoknak. Mivel ők nem vetették el, hogy el ne rothadjon, kiosztották kölcsönbe azoknak a gazdáknak, akik kérték és megígérték, hogy vagy terményben, vagy pénzben vissza fogják szolgáltatni azt. Erről meg van a névsor. Mivel a kölcsönt még mindig nem adta mindenki meg, a Pro Etéd alapítvány felajánlotta a fiataloknak, hogy menjenek, szedjék össze az adósságot és legyen az ővék. A fiatalok azt kérdezték, hogy milyen jogon kérnék és mennének házról-házra? Ez csakis úgy képzelhető el, hogy azok akik rendelkeztek a szétosztáson, most feleljenek az adósság behajtásáról is. A nagy kérdés az, hogy mi lesz ennek a dolognak a végső megoldása? Kik a felelősek érte? (folytatjuk)
A polgármester úr elmondta, hogy a 2000. év folyamán 3 millió lejt költöttek a fiatalok klubjuk villamosságára. ( a fiatalok 65,000 lejre vettek égőket Utiu Emil, Máthé Árpád) A nagy befektetések ellenére nincs klubhelyiségük a fiataloknak, mivel vagy összetörnek, vagy ellopnak mindent valakik. (valószínű, hogy közülük?) Még oda is piszkolnak...! Ezért szenvednek azok, akik megérdemelnék a róluk való gondoskodást. Ha nem tudják kiszűrni az ilyen garázda és részegeskedő elemeket maguk közül, akkor nem lehet elvárni, hogy a polgármesteri iroda támogassa őket! A polgármester úr elmondta, hogy 100 millió értékben költöttek a kőrispataki és küsmődi kultúrházra. Most az etédi következik.
-A vita-fórumon kívül (melyet minden hónap első csütörtökén de.11-kor tartunk a tanácsnál!) sokan panaszkodnak sok mindenre. Sajnos a vita-fórumra ’’szégyellnek’’ eljönni, hogy megkérdezzék azt amit akarnak. Pedig ma úgy van, hogy a dolgainkat mi kell magunknak elintéznünk. Hiába várjuk, hogy mindig mások ’’kaparják ki a gesztenyét számunkra...!’’ Következő összejövetelünk (vita-fórum) február 7-én de.11-kor lesz a Tanácsnál. Jöjjenek, szóljanak, nem fognak unatkozni! Ne féljenek! Ugyanakkor kérjük és elvárjuk, hogy a falu vezetősége, akiknek a munkájukat akarjuk segíteni, minél nagyobb számba jelenjenek meg közöttünk, hiszen a múltkor is elég sokan eljöttek a fórumra a faluból. A polgármester úr mindig velünk van.
-Köszönet a furulyásoktól Király Irma nyugdíjas tanitónéninek a karácsonyi cukorkáért! Köszönjük Birtalan Rákhelnek a papiradományt. Másolni nem tudunk rá, de azért felhasználjuk. Köszönet Kelemen Bertának a múzeum részére felajánlott dolgokért. Egyelőre nincs lehetőség arra, hogy felelősséget vállaljunk érte. Reméljük, hogy a fiatal fogorvosnő –aki itt járt az ősszel- visszajön. Eddig nem nyithatott rendelőt, mivel az egészségügyi biztosító csak bizonyos idő elteltével köt biztosítást. Kérjük az illetékeseket utána érdeklődni, mert a falu várja a fogorvost!
Hirdetések: Ha tud valaki citerát készíteni jelezze az iskolánál.
Ezentúl minden szerdán 13-17 óráig kérni lehet a Magyar igazolványt a Tanácsnál. Iratok: személyi-igazolás (buletin), nőknek születési igazolás (lánynevük igazolására), az egyháztól vagy az RMDSZ-től igazolás. A fényképész is helybe fog jönni, melyet tudatni fognak.
Szerkesztette: Gagyi Éva, Jakab Irma, Menyhárt Tünde, Nagy Zoltán, Csetri Mózes, Kelemen Attila.