4.szám

2 lap

A húsvét hármas kitekintése

A húsvét isteni eseménye mellé, köré az ember a maga csodálkozását, álmélkodását, értetlenségét, kételyeit vagy éppen hitetlenségét sorakoztatja fel.  Pedig a húsvéti történés csodálatos isteni tény, mely hármas vonatkozásban elevenedik meg:

1.’’Láttam az Urat!’’ (Ján.20, 18). Ez a legelső húsvéti bizonyságtétel. Magdalai Mária szól így örömmel. Egy síró, kesergő, hitét és reménységét vesztett nő részesül ebben a kiváltságban, aki a találkozás nyomán megvigasztalódott és mássá lett. Ma is ez a húsvéti evangélium, melynek hirdetője lehet mindenki, aki elmondhatja: én is találkoztam a feltámadott Úrral.

2.’’Békesség néktek!’’ (Ján.20,19). A feltámadott Úr így szólítja meg tanítványait, meggyőzve őket arról, hogy él. E rövid két szó több, mint szokásos köszöntés. Azt az örömhírt közli, amire ott akkor a tanítványoknak, s most ma nekünk is, szükségünk van. Hirdeti a bűn és a halálból való szabadulást, a bűnbocsánat és üdvösség békéjét. Vádtól, szorongástól, félelemtől megmentő, megerősítő szó. Fogadd el az Ő békességét!

3.’’Én Uram, és én Istenem!’’ (Ján.20,28). Tamás hitvallása annak bizonyossága, hogy a kételkedő, a hitetlenkedő ember is eljuthat a hit meggyőződésére: Az Úr feltámadott valóban feltámadott és él! ’’Ha lenne még kételkedő, Él a Jézus, meggyőzi Ő.’’ Nemcsak a fizikai látás és tapasztalás, hanem Igéje és Szentlelke erejével.

Békés és boldog lehetsz Te is, ha Uradnak és Istenednek tudod vallani Őt!

Mike Miklós ref. Lelkész

Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag

Ha egy-egy szabadságharc, forradalom a történelem egén egy-egy csillag, akkor joggal nevezhetjük az 1848-49-es magyar forradalmat és szabadságharcot az európai történelem legfényesebb csillagának. 1848 tavaszán, a népek tavaszán, rövid idő alatt elzúgnak a párizsi, palermói, bécsi forradalmak, de ekkor, március 15-én lángralobban a legnagyobb európai szabadságharc, a magyar. Több mint másfél évig lázban tartotta egész Európát. Másfél évre volt szükség, amíg Európa zsarnokai letiporták az igazságot.

A magyar 48-at nemzeti jellege különböztette meg a legtöbb forradalomtól, a nemzeti jelleg, amely egybekovácsolt minden társadalmi erőt, nemest, parasztot, városi polgárt, gazdagot és szegényt. A világszabadság, európaiság szellemiségét legjobban igazolja az a tény, hogy magyarokon kívül más –lengyel, német, horvát, olasz- nemzet fia is veszett a forradalom ügyéért.

A forradalom legfontosabb célkitűzése a nemzeti egység megteremtése, amely célkitűzés most is jelen van, és jelen kell hogy legyen, a magyar gondolkodásban, a határok légiesítésével, átjárhatóságával.

A történelmi események megünneplésének legfontosabb célja: nemzeti egységünk fenntartása, erősítése.

1848. Március 15, 154 év távlatában is fénylő csillag a magyar nép és Európa történelmében. Olyan csillag, amelyet a nemzeti szín kokárdával együtt tűzünk a mellünkre, a szívünk fölé, olyan csillag, amelyre büszkék vagyunk. Ezért kell, hogy újra és újra felidézzük magunknak az események sorát, a legfőbb történéseket.

Emlékeznünk kell, hogy erőt merítsünk a jelen és a jövő feladatainak megvalósításához. Ünnepelni kell, mert az ünnep megszépíti, elviselhetőbbé teszi a néha kilátástalannak tűnő jelenünket.

Ünnepeljünk és bízzunk a magyar nemzet múltjához illő jövőjében!

Nagy Zoltán tanár

Vállaljuk magyarságunkat

Március 18-a közeledtével mind több szó esik a népszámlálásról. Különösen a nemzetiségi hovatartozás megjelölése foglalkoztatja a közvéleményt, hisz házunk tájánál maradva a magyar, székely, csángó népnév külön-külön történő feltüntetése megosztásunkat célzó próbálkozásnak tűnhet. Vannak kísérletek, melyek nemzetiségük, magyar gyökereik megtagadására biztatják a csángókat. Az RMDSZ sem maradt közömbös, minden adódó alkalommal felhívják a figyelmet a népszámlálás fontosságára, arra, hogy magyar nemzetiségünk és magyar anyanyelvünk kinyilatkoztatása és a népszámlálási íveken való pontos feltüntetése nemcsak egyéni, hanem létfontosságú közösségi érdek is.

A népszámlálás jelentőségét hangsúlyozza MARKÓ BÉLA az RMDSZ szövetségi elnöke. Egyáltalán nem mindegy, hány magyar nemzetiségű és magyar anyanyelvű személyt mutat ki a népszámlálás.

Nemcsak itt Romániában, hanem Európa- és világszerte is aszerint fogják a jövőben megítélni a mi súlyunkat, hogy hányan vagyunk. Ezekben a hetekben a romániai magyar közélet legfőbb felelőssége a népszámlálás fontosságát közösségünkben tudatosítani.

A magyarság száma nem egyszerűen csak számadat, hanem súlyt, erőt, befolyást, jövőt jelent mindannyiunknak.

Hargita Népe 2002. III. 7-nyomán

Hála Istennek, van és nagyon jól működik a lapunk! Nagylelkű anyagi támogatóink, odaadó munkatársaink és szorgalmas lapterjesztőink (főleg a diákok!), mind hozzájárulnak ehhez. Mostanra már nagyon kevés az olyan ember Etéden, aki nem kíván valamivel hozzájárulni még a nagyon kevés jövedelemből is. Nem remélt pozitív visszajelzés ez, és igen jó jel, mert azt jelenti, hogy igenis érdekli az etédi embereket, hogy mi veszi körül őket és mi történik velük. Valóban úgy van, hogy ez a lap és a hozzá tartozó vita-fórum mindenkit érint. (Megjegyezzük, hogy a lap ingyenes mindazoknak, akik nem tudnak hozzájárulni.) Sajnos a vita-fórummal kapcsolatosan van ellenvetés is elég. ’’Elegük van a gyűlésekből’’ az embereknek. Ilyeneket mondanak: ’’mi hiába megyünk oda...’’  ’’..nekünk már eltelik’’ ’’...mit szólnak mások?..’’ ’’szégyelljük...’’ ’’hiába minden...’’ stb. És félnek. A rendszerváltás után tizenkét évvel nem a garázdák és tolvajok, hanem a rendes emberek félnek... Ez nagyon meggondolkoztató, hiszen először fél, azután már nem tud felemelkedni az ember! Olyan időket élünk, amikor helyileg kell szerveződni. Nem azt kell nézni, hogy ’’nincs ki’’ és ’’nem lehet’’, hanem, aki van azzal, és ahogy lehet’ Merni kell, mert ’’Ahol élsz, ahol dolgozol, ott minden kell érdekeljen. Kell, hogy kíváncsi legyél és a dolgok nyomába eredj!!’’ (Magyar Istvánné: Mórahalmi krónika című könyvéből).

Az Etéd Község Havilapja civil kezdeményezés, mely megvalósult és a falu dolgairól szól.  Akinek ’’ingyen  sem kell’’- azt nem érdekli a falu! Ugyanakkor történelmi is: Etéd történetéhez már hozzátartozik, a világhálón meg is örökítődik és eljuthat mindenkihez a világon!

’’Nyitva van a nagyetédi teremajtó, Kihallatszik a muzsika, cimbalomszó,

A cigányok, jaj, de szépen muzsikálnak,

Táncolnak a nagyetédi híres lányok.’’

 (1980-ban énekelte Bakó Rozália 68 )

Következő vita-fórum: április 4-én, csütörtökön, 11 órától lesz. Vita-fórumokra MINDENKIT, válogatás nélkül, hívunk. A falu vezetőit, tisztviselőit, rendőrséget, vallási vezetőit elvárjuk!

Közös örömteremtés

Nagyon sokunkban a fenti kifejezés fogalmazódhatott meg az iskolai karnevál alkalmával. A gyermekek, szülők, nevelők arcáról sugárzott az öröm, a vidámság, a jókedv, az igazi karneváli hangulat. Valóban kellemes élményben részesültek a február 15-i jelmezbálon jelenlevők, s egy pár órára feledték a mindennapi gondokat.

Mintha a ’’változatosság gyönyörködtet’’ igazolására váltotta volna fel a több évi osztályműsorok bemutatását a jelmezbál. A gyermekek igényelték, hogy maszkokat öltsenek magukra. Nyolcvannál többen vonultak fel a színpadon változatosabbnál-változatosabb jelmezekben pompázva. Sokan és szívesen, örömmel tették. Az előbbi hasonló alkalmaktól eltérően a jelmezek szöveggel és mozgással be is kellett mutassák önmagukat.

Az igazi meglepetést az szerezte, hogy olyan jelmezek is megjelentek a színpadon, akiket a próbákon nem is láttunk. Mint kiderült játékoskedvű, fiatal munkatársaink voltak.

Nem volt könnyű dolga a szülőkből összeállított zsűrinek sem. Hosszú időbe tellett, míg az első húsz jelmezt kijelőlték- persze, a gyermekek közül. A nyertesek sorrendbe válogathattak a díjak közül, de mindenki kapott ajándékot.

A tombolák kisorsolása is nagy izgalommal járt. A nyertesek között felnőttek, gyerekek egyaránt voltak. A ’’postások’’ nem győzték a villámpostákat a címzettekhez eljuttatni.

Torta- az nem volt. Üdítővel sem ’’mulattunk’’. A sárgaságjárvány miatt a mindenkori karneválok eme gyönyörűségéről le kellett mondanunk! De a hangulatot ez nem befolyásolta! A szülők és tanerők munkáját dicséret illeti. Hiszen ennek a gördülékeny estnek a megszervezése, lebonyolítása az iskola minden alkalmazottját is igénybe vette, mindannyiunk munkája benne volt.

  Igy teremtettünk közösen és lettünk közösen részesei a pillanatnyi örömnek, gyönyörködvén gyermekeinkben.

Menyhárt Tünde isk. ig.

A helyi tanács működése (folytatás)

A helyi közigazgatási törvény 38. szakaszának n. bekezdése a tanács működésével kapcsolatosan kimondja, hogy a tanács ’’illetékessége szerint biztosítja a fennhatósága alá tartozó nevelési, egészségügyi, művelődési, ifjúsági és sport ügyi, közrendvédelmi, tűzvédelmi és polgári védelmi közintézmények és szolgálatok megfelelő működéséhez szükséges anyagi és pénzügyi eszközöket, figyelemmel kíséri és ellenőrzi ezek tevékenységét.’’

A p. pont szerint:- ’’hozzájárul tudományos, művelődési, művészeti, és szórakozási tevékenységek megszervezéséhez.’’

Kulturális szakbizottság:

A törvény 38. szakaszának n. és p. bekezdésében foglaltak körvonalazzák a kulturális szakbizottság teendőit is. Vagyis a bizottság figyelemmel kíséri, esetenként ellenőrzéseket végez az oktatás, a művelődés, az ifjúság nevelése, szorakozása, az egészségügy megszervezése terén. Határozati javaslatokat vitat meg vagy saját maga által dolgoz ki ilyen javaslatokat, melyeket a tanácsi üléseken vitatnak meg és foglalnak határozatba. Ezek a határozatok azt a célt szolgálják, hogy ezáltal a polgármester és a tanács apparátusa megszervezze és kibontakoztassa a felsorolt ágazati tevékenységeket.

A harmadik évezredben már nem lehet vita arról, hogy szükséges-e a szakbizottság munkája vagy nem. Itt és most az a kérdés mit, hogyan, mennyit. Abból a kevés költségvetési összegből kell megoldani az iskolák, az egészségi ellátás, a művelődési tevékenység, az ifjúság nevelésével és szórakozásával kapcsolatos dolgokat. A feladatok megoldása az illető intézmények vezetői által valósulnak meg. Az iskolát az igazgató, az egészségügyet az orvos, a művelődési tevékenységet a kultúrigazgató, a közrendvédelmet a rendőrparancsnok, a tűzvédelmi teendőket a tűzoltó parancsnok és a könyvtári tevékenységet a könyvtárosok valósítják meg összefogva a társadalmi szervezetekkel.

A szakmai kérdések kivételével (melyek állami szakszervek feladatai) minden kérdést a helyi tanács kell megoldjon és ez nem is kevés.

Az etédi kulturális szakbizottság tagjai: Dancs Lajos unitárius lelkész, Lőrinczi Attila, Hajnal Barna, Tóth Magdolna nyugd.tanitónő.

53.szakasz.-(1) A tanácsosok az esetnek megfelelően egyetemlegesen felelnek azon helyi tanács tevékenységéért, amelynek tagjai, vagy saját nevükben a mandátumuk gyakorlása során kifejtett tevékenységükért, valamint az általuk megszavazott határozatokért.

-(5) A helyi tanács és a szakbizottságok ülésein való részvételért a tanácsos a törvény feltételei között megállapitott juttatásban részesül.

Csetri Mózes ny.tanító

’’Nyolcak’’ találkozói

A címmel kapcsolatos kérdésekre válaszol: Tiboldi Elek polgármester és Máthé Loránt alpolgármester.

Mi a ’’nyolcak’’ találkozója?

Mikrórégió, érdekvédelmi szövetsége, melyet nyolc község hozott létre: Etéd, Szentábrahám, Székelykeresztúr, Kányád, Derzs, Románandrásfalva, Újszékely, Siménfalva, majd csatlakozott a Hargita Megyei Tanács és a Kisvállalkozók Szövetsége.

Mikor és milyen céllal jött létre?

1998-ban, a nyolc község közös problémáinak együttes képviseletéért.

Milyen rendszereséggel találkoznak?

Kéthavonta.

Hol találkoztak utoljára és mi volt a téma?

Derzsben, a költségvetésről és földtörvényről értekeztünk.

Etéden mikor tartottak és milyen konkrét eredménnyel járt?

Két alkalommal, utoljára 2000 decemberben, a közlekedés helyzetét, az évi költségvetéstől, az adóbeszedéssel kapcsolatos gondokat beszéltük meg. Konkrét eredményként könyvelhetjük el az utak hótalanítását.

Miben segíti a települések gazdasági-kulturális fejlődését?

Pályázatok készítésével. Több közös pályázat készült, de csak a ’’Nagy-Küküllő megmentése’’- környezetvé-delmi pályázattal nyertünk. Cigánykérdésben is készítettünk, de ezzel nem nyertünk.

Etéd kért-e vagy tervez-e kérni alapítványi segítséget?

Pályázatokat sem a tanácsnak, sem a polgármesteri hivatalnak nem írnak ki, hanem az alapítványoknak és civilszervezeteknek.

Melyek azok a legfontosabb, halaszthatatlan dolgok, amelyeket Etéden meg kellene valosítani, s melyekhez pályázati úton támogatáshoz juthatnánk?

Legfontosabb lenne a vízvezetésre és kanalizálásra pályázni, melyet az Etédért-PRO ATID Alapítvány megtehetne, de a község nem rendelkezik azzal az anyagi háttérrel, amely lehetővé tenné a dokumentáció elkészítését, melynek értéke 250-300 millió, a jelenlegi költségvetés egyötöde!

Kérdezte: Menyhárt Tünde isk.ig.

A Pro-Múzeum alapítvány azért nem tudott működni, mert nagyon nehéz és komplikált az alapítványok könyvelői működtetése.  Pénzforgalma is kevés volt akkor, hogy a bank azt elfogadhassa.  Így a bankban lévő valuta is csak fogyott a ’’kezelési költségek’’ levonása miatt. Sajnálatos, hogy az alapítványok működtetését nem egyszerűsítik, hanem nehezítik a pénzügyiek. Etédről különösen nehéz az ilyesmit intézni. Ugyanakkor nagyon értékes az alapítvány léte? Manapság 20 millió lej lenne elég egy alapítvány létesítéséhez. Ez meg van: ha valakinek ezzel kapcsolatban jó ötlete van, vagy össze lehetne kapcsolni a Pro-Etéd Alapítvánnyal, nagyon jó lenne különben –sajnos- meg fog szűnni a Pro-Múzeum Alapítvány.

VITA-FÓRUM 2002.február 7.

(Az idézőjelekben szóról-szóra idézzük az elmondottakat:)

A gazdátlanul maradt és ’’közösített’’ földek sorsa súlyos következménnyel jár az egész faluközösségre.

A harangozók panaszai: többször is odapiszkolást kellett eltakarítaniuk a Református templom kapuiból. Tarthatatlan az a helyzet, ami a piacon van. Mindenki kéri, hogy a rendőrség (rend-őrök) a polgármesteri irodával összefogva teremtsenek és tartsanak rendet. Erre a következő javaslatok hangzottak el: (azonkívül, hogy máskor is kérték a piaci épületek rendbetételét.)

- ellenőrizzék a szekereket, mert nem csak megállnak, hanem etetik is ott az állatokat (amíg ők a bárban vannak!) A piac, az árok tele van a bár hulladékával, műanyagpalackokkal, csomagolópapírokkal stb. A székelykapu mögött rengeteg a szemét. Megjegyezzük, hogy ott járnak fel a gyermekeink az iskola könyvtárába és láthatnak ott ’’csodát...!’’

- A szövetkezet körül is teljes az elhagyatottság: a vaskerítést elhúzta valaki és ott hagyta.

- Traktorok, tárcsák parkolnak az úton szerteszét.

- ’’A rendetlenség oka az ellenőrzés hiánya’’- hangzott el. ’’A rendőrséggel a tanácsnak együtt kell működnie az egymásrautaltság alapján!’’

-’’A baj az, hogy ha határozat van is, nem működik, mert a tanács nem alkalmazza a törvényeket.’’

*A tanácsnál, akik használják a kertet nem tartanak rendet: nem takarítják az árkot és az utat! Kérjük tisztítsák meg a környéket, árkot.

*Az összeomlott házakat le kell bontani: az örökösöknek határidőt kell szabni.

’’...az utak és hidak karbantartása a helységeken belül’’ a gazdasági szakbizottság feladata! (Lásd:3.szám 3. oldal) Itt Etéden ki felel ezekért a dolgokért?

*A falu tulajdonában lévő székelyruhákról: a kikölcsönzés árából meg lehetne javíttatni azokat. Kérdések hangzottak el a hangszerekről is: voltak fúvós hangszerek és hegedűk. Kérjük szépen, hogy akinek a leltárán vannak ezek a dolgok a KÖVETKEZŐ vitafórumon számoljon be róluk. Ha leírják annál jobb, hogy közöljük a faluval. Nagyon fontos!!

*Becsüljük meg azokat akik haza települtek és örvendjünk, hogy fenntartják a bennvalóikat és rendezik.

*Kéményseprő kellene a falunak.  Régebb is volt ’’füstadó!’’

*Az emberek örökségének törvényes rendezése nem ’’szavazás’’ vagy ’’vélemény’’ kérdése. Nem ’’követelőznek’’ amikor ezt kérik, hanem törvényadta jogukkal élnek. Kérjük, ne használjanak ilyen kifejezéseket az emberekre!

*Az emberek azért mennek az irodákba, hogy ügyeiket rendezzék, nem szórakozásból. Viszont ha érzik, hogy ’’nyűgnek’’ és tehernek vannak ott, elbátortalanodnak. Tudjuk, hogy általános átkos örökség a hivatalnokok arrogáns viselkedése (tisztelet a kivételeknek!) Pedig biztosan van szabályzata a hivatalokban használt szóhasználatnak és viselkedésnek. Olyan, amely méltó a helyhez és a betöltött pozicióhoz!

*Már máskor is elhangzott a ’’fogadóórák’’ kérdése: legyen egy időpont, amikor a különböző tisztviselőket ott lehet találni. Lehessen tudni, hogy ki mikor fogad?

*Évente legalább egyszer a tanács (a szabályok szerint) számoljon be az évi munkájáról. A gyűlésre való szervezés és hirdetés ne legyen formális, mert már nagyon nehezen lehet az etédiek érdeklődését felkelteni.

*A tanácsüléseket kérjük rendszeresen hirdetni! Az utolsó tanácsülés határozata legyen benne a lapban.

*A szemét vagy más táblák miért vannak kitéve, hogyha senki sem veszi figyelembe? Régebb a rendőrség előtt virággrup volt. Most csak szemét van.

*A libák szerte a falu között nőnek fel. Az illetékesek követeljék meg, hogy szervezzék meg a libalegeltetést a tulajdonosok. Sok embernek van szüksége munkára! Biztos lenne, aki vállalja.

*A legelők intézéséről:- a régi beigért legelő taxáról.

-legelőtakarításról- legelőkön levő fakivágásról. Hogy intézik a legelők dolgát? A magántulajdon nem kollektív gazdaság!

*Falutalálkozó szervezéséről: ’’Ha az iskola nem szervezte volna meg a 400. éves évfordulót, nem lett volna falutalálkozó sem.’’ (Menyhárt Tünde ig.nő szervezte , futatta szálait.)

*Kérés hangzott el arra, hogy lehetne az aragázpalackokat a tanácson keresztül közösen hozni-vinni?

*Kérés hangzott el arra vonatkozóan, hogy a volt kollektív gazdaság vagyonának elszámolására is sor kerüljön.

*Hogy és hol történik a falu önszerveződése? A tanács a központ.

*Az alpolgármester úr értesítette a hivatalnokokat, hogy fórum lesz. Ő végig ott is volt. Kérjük, hogy a tisztviselők és tanácsosok és a rendőrfönök úr is, legalább felváltva vegyenek részt ezeken a fórumokon!

*Az előző lapszámokban leírt kérésekre és javaslatokra vissza fogunk térni.

Jó hír: a vascsövet a templomnál kitakarították! Most már ott folyik a víz ahol kell, nem a híd fölött! Megkaptuk az 5 dolláros állandó támogatást a Pro Etéd Alapítványtól. Nagyon jó hír az is, hogy ennyi mindenre fény derül, hiszen az orvos is csak úgy tud gyógyítani, ha megismeri a bajt! A katolikus temető takarításával sokat dolgoztak a hívek.

*Legelőkről: a tanács segít a legeltetési problémákban, de a falu meg kell szervezze azt! Mindenki köteles taxát fizetni a legelőhasználatért.

-A vitafórum nem ’’ellenségeskedés,’’ hanem segítségadás és kérés. Kérjék a rendőrség segítségét mert segítenek ha kérik.

-A lólopást hamar felgöngyölték az emberek segítségével.

-A siklódi rablótámadást a rendőrség felderítette, a báránylopás vizsgálata folyamatban van.

-Nemrég egy vadorzót is lelepleztek.

-A társas tulajdonában lévő tisztítóberendezésre gondja kellene legyen a társasnak!

-A patak a Keringőnél teszi tönkre a környéket!

-A termőföldeken egyes gazdák szekérutat vernek. (következmények ezután.)

Temetőket meg kellene tisztítani, a kapuk elejét seperni.

-a katolikus temetőt valakik törik össze. A Rendőrség utána néz.

Hirdetések:

-Minden vasárnap 13,30-kor Rózsafűzér (olvasó) imádkozás a katolikus templomnál. Közös imaszándékaink a következők:- hogy minél többen kérjék a Magyar Igazolványt és, hogy könnyen megtudjuk szerezni azt.

-Március 15-re gondolva,

-Húsvét kegyelmeiért,

-a népszámlálás igazságos eredményeiért,

-Bármelyik hivatal vagy egyház bármikor hirdethet a lapban!

-Köszönjük Birtalan Árpád tanár úr hirdetési sponzorálását.

-Pityóka ügy: az alpolgármester, a rendőrfőnök úrral személyesen szólították fel a gazdákat az adósság törlesztésére.

A tejprémiumról

Bizonyára mindenki hallott már kósza híreket bizonyos tejszubvenciókról. Végre a február 26-i Hivatalos Közlönyben meg is jelent a 18\2002-es számot viselő sürgősségi kormány-rendelet, amely ezt szabályozza. A rendelet szerint a hivatalosan működő feldolgozóknak eladott szabványtej (3,5% zsírtartalom) literét a sík és dombvidéken 1400,a hegyvidéken 1800 lejjel támogatja a kormány. Jelenleg még nem tudni, hogy Etéd melyik kategóriába tartozik, mivel ezt majd egy másik kormányhatározat állapítja meg, de reméljük, hogy a hegyvidékibe.

Ez a prémium naponta több mint 10 millió lej többletbevételt jelentene a község állattartóinak. Csakhogy a rendelet bizonyos feltételekhez köti a prémium megadását. Az egyik az, hogy a termelő, aki igényli a prémiumot, mezõgazdasági vállalkozó kell legyen a 108/2001-es törvény szerint, azaz tejtermelés esetében legalább 15 fős állománnyal kell rendelkeznie.

A másik feltétel az, hogy a gazda tagja legyen egy egyesületnek, melyet a szarvasmarha tartó gazdák hoznak létre. Valószínű, hogy a község gazdái számára ez a járható út. Ez nem jelent semmiféle kollektívizálást, pusztán egy nyilatkozatot, amelyben az illetõ gazda tagsági státust nyer. Ez az egyesület Etéden még nem létezik ugyan, de pár fiatal gazda kezdeményezésével már megindult a bejegyeztetési eljárás. Az egyesület megszervezése és létrehozása sokak számára felfoghatatlan mennyiségű szervezési és adminisztrációs munkát igényel, ezért aki szeretné megkapni a prémiumot, lehetõleg viszonyuljon pozitívan a kezdeményezéshez.

Péter András jegyző

 A PÁLYÁZATOK segítésére iroda nyílt Keresztúron az etédi tanács fizet azért, hogy segítsenek a pályázóknak. Keresni: Kiss Ferencet a keresztúri tanács épületében.

A lap szerkesztőségét meghívták a szentegyházi SZABADSAJTÓ márciusi értekezletére.

Össztámogatás februárban 1.000.000 lej. Nagyobb összeg: Gagyi László Alszeg 100.000 lej, Birtalan Rákhel 50.000 lej, Szilágyi Árpád 50.000 lej.

 ******************************

Szerkesztette: Gagyi Éva tanárnő, Jakab Irma, Menyhárt Tünde ig. tanárnő, Nagy Zoltán tanár, Csetri Mózes ny.tanító, Kelemen Attila.