ekl2002nov

„Októberben tekintetűnket, szellemünket és lelkünket Isten hűséges szolgáira, az angyalokra irányítjuk. Mint a küzdő egyház tagjai, (Isten vándorló népe) bekapcsolódunk a megdicsőült egyház (a mennyországban lévő lelkek) és a tisztuló egyház (a tisztítótűzben szenvedő lelkek) dicséretére.

Ahogy itt a földön minden jóérzésű családban megemlékeznek egymás név és születésnapjáról, házassági évfordulóiról, úgy a krisztusi család tagjai is ezt teszik a dicsőséges újvilágon. Maga a Szentháromság; az Atya, Fiú és a Szentlélek vezeti ezt a megemlékezést. Az angyalokra emlékezünk, akiktől sokat tanulhatunk, szolgálatot, Isten és az emberek szolgálatát.

Kik is azok az angyalok: tisztaszellemű teremtmények, öregebbek mint az idő, hiszen az idő előtt teremttettek, mégis örökké fiatalok. Nincs testük, hiszen a tér és az anyagi világ kötöttségein kívül élnek. De Isten szándékai szerint képesek dicsőséges szellemi testben is megjelenni. Nincsen neműk, nem öreg-szenek, nem betegszenek és nem halnak meg. Ennél fogva nincs szükség után-pótlásra sem. Annyi számú angyal van ahányat Isten az anyagi világ teremtése előtt megalkotott. Vannak jó és gonosz angyalok. Nem azért, mert Isten eme kétfélét teremtett volna. Isten csak jó angyalt és kezdetben jó embert teremtett. A lázadásnak és gonosszá válásnak csak a lehetőségét teremtette meg a szabad akarat révén. A zsidó hitvilágból és a kinyilatkoztatásból tudjuk, hogy mind az angyali, mind az emberi világ visszaélt Isten legnagyobb ajándékával, a szabad akarattal. A lázadó bukott angyalokat démonoknak, fejedelmüket Lucifernek nevezzük. A hűséges angyalok Isten és az emberek szolgálatában munkálkodnak szüntelenül. Néhány jelenetet kiragadva a SZENTÍRÁSBÓL látjuk, hogy milyen szerepet töltenek be az angyalok az üdvösségtörténet eseményein keresztül: a Paradicsom-kertből kiűzött emberpár, hogy ne tudjon oda visszatérni, egy katonaangyalt, egy kerubot állít a Kert bejáratához, aki lángpallossal vigyázza annak bejáratát. Ábrahámot három angyal látogatja meg, akik bejelentik Izsáknak születését, majd Szodoma és Gomorra pusztulását.

Mihály, „Isten bajnoka”. Isten erejével legyőzi a lázadó angyalok vezérét Lucifert, majd a Mindenható akaratából elfoglalja annak helyét a mennyben. A végső időben pedig újra megküzd a gonoszság fejedelmével. - Rafael, „Isten orvossága”, a szó jelentése alapján. Az istenfélő Tóbiás imájára, Isten elküldi szolgáját, Rafaelt az pedig meggyógyítja Tóbiás szemét. - Gábriel: az angyali üdvözletnél és József megerősítésénél mint mennyei postás jelenik meg. Ő a hírhozó. A pásztorokat Ő értesíti a Megváltó születéséről. Józsefet és Máriát angyal értesíti az egyiptomi menekülés szükségességéről. Az Úr Jézus feltámadásakor két angyal ad magyarázatot a történtekről az odalátogatóknak.

Kr.u. 590-ben pestis sújtotta Rómát. II.Pellágius pápa is sok más emberhez hasonlóan áldozatul esett. Utóda Nagy Szent Gergely pápa egy álom hatására a Santa Maria Maggiore kegyképet személyesen vitte körmenet élén a Szent Péter bazilikához. Amikor a menet Hadriánus császár síremléke előtt haladt el, hatalmas méretű angyal -Mihály- jelent meg a magasban amint kardját hüvelyébe helyezte. Ez volt a jel a járvány megszűntére. Angyal jelent meg 1916 május 13 , július és október 13-án is a három fátimai pásztorgyermeknek, bejelenteni a Szűzanya jelenését. 1968. április 17-én Spanyolországban, Garabandálban hasonló jelenség történt. Az angyal, a gyermekek leírása szerint 14,15 év körüli lehetett és csodálatos szépség áradt belőle. Ez az angyal milliárd évvel ezelőtt is 15 éves volt és százmillió év múlva sem változik, mert Istenben nincs idő. A múltat és a jövőt a jelenben szemléli.

Isten igéjét képviselni egyetlen korban sem volt könnyű, sem az ó-szövetségben, sem az elmúlt századokban, sem most nem könnyű. A kereszténység 2000 éve alatt 40 millió keresztény vált az istentelenek áldozatává. Ebből 27 millióan a XX-ik században adták életüket Krisztusért. A nagy francia forradalomtól kezdve látjuk, mit eredményez az Isten nélkül berendezett világ: embertelenné és gyilkossá válik.

A Fatimai hófehér angyal’ elhozta Isten üzenetét: «Imádkozzatok sokat. Jézus Szíve és Mária Szíve fel akar karolni benneteket, hogy irgalmát megmutassa. Imáitokat és áldozataitokat ajánljátok fel az Úrnak, hogy a sok sérelmet jóvátegyétek, és a bűnösök megtérjenek. Mindenekelőtt fogadjátok megadással azokat a szenvedéseket, amelyeket az Úr küld nektek.»

Szent angyalok, főangyalok és őrzőangyalok, köszöntünk titeket, mint nagyobb testvéreinket a mennyben. Szolgálatotok által segítsetek minket a földi élet zarándokútján, hogy Istennek és az emberek szolgálata árán mi is eljussunk oda, ahol Ti vagytok és az apostol szavai rajtunk is beteljesedjenek:

«Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi értelem föl nem foghatja amit Isten azoknak készített, akik szeretik őt.»

Szeptember 29-e Szent Mihály: A Gyulafehérvári Egyházközség, így Erdély védőszentje.

A 2002. augusztus 20 -i Szent István ünnepség és a millenniumi jelképek megkoszorúzása

Azért, hogy hagyománnyá váljon, nagyon fontos volt, hogy a 2001-es millenniumi után, megrendezzük ezt az ünnepséget is. Nincs igaza a Romániai Magyar Szó újságírójának, aki azt taglalja egyik szeptemberi számukban, hogy nem kell ‘annyit ünnepelni....’

Mennyit? Kérdezhetjük. Mennyi lenne vallási és nemzeti ünnepeinkből túl sok, vagy elég?

‘Dolgozni kell’- figyelmeztet jó kommunista felfogás szerint, idézve Lenin elvtárs lozinkáját: ‘dolgozni, dolgozni, dolgozni.’ Minthogyha nem dolgozna eleget ez a nép. Csakhogy az embernek másra is szüksége van ahhoz, hogy dolgozni tudjon. Ilyenek például az ünnepek. Az ünneplés lélekből fakad úgy, mint az imádság. Erre pedig csak az ember képes, az állat csak dolgozik…

A továbbiakban sajátmagát idézi az újságíró és ezt írja: „Nem csak Igével él az ember” - holott a szentírási idézet pontosan a fordítottja: „Nem csak kenyérrel él az ember!”

Igenis, nagy vallási és nemzeti ünnepeiket meg kell tartanunk, ha azt akarjuk, hogy a gyermekek is megtanulják ezeknek a fontosságát. Még azt sem lehet kifogásolni, hogy sok pénzt költünk ezekre, hiszen helyi erőforrásokból elég jó színvonalat érünk el. Sajnos, a meghívottjaink közül kevesen szoktak eljönni, aminek okain elgondolkozhatunk? Nem lenne érdektelen, ha néha a híradás képviselői is eljönnének. Hívni kell őket!

Ha a tiszteletes urak, papok, és a polgármesteri iroda ezután is így fognak segíteni, akkor máskor is meg lehet ismételni ezeket a szép és hasznos pillanatokat. Annál is inkább fontos ez, mert „Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul!” - olvashatjuk a Példa-beszédek könyvéből.

Tájékoztató-értesítés

- Énlakán megszervezték az éjjeli őrséget. Következik Küsmőd; Kőris-pataknak és Etédnek, kötelező módon dupla éjjeli őrséget kell teljesítenie.

- A költségvetésből az éjjeliőröket el kell látni világítóeszközökkel (elemlámpa) síppal, karszalaggal, íróeszközzel, füzettel. A füzetbe be kell vezetni a kocsik rendszámát. Reggel a szolgálat teljesítése után a füzetbe jelentést kell írni. (Adódott-e probléma: igen, vagy nem és aláírni.). A szolgálat 21-órától reggel 5-óráig tart. A kocsik rendszáma után feljegyzendő: milyen irányba haladt és hány órakor.

Új tanév az iskolánknál

Teljes gőzzel beindult a 2002-03-as iskolai év a ‘Jósika Miklós ‘ Általános Iskolában.

152 tanuló, köztük 28 elsős indult el a tudás birodalmának meghódítására.

Az előző év eredményességének fontos fokmérője a VIII. osztályos tanulóink által elért eredmények az abszolváló és felvételi vizsgákon. A VIII. osztályt tíz tanuló végezte el, akik közül heten jelentkeztek abszolváló vizsgára és közülük két tanulónak sikerült az első, öt tanulónak a második vizsgája. Három tanuló középiskolában, négy tanuló szakiskolában folytatja tanulmányait. Említésre méltó, hogy húsz év óta két cigány tanuló is elvégezte a VIII. osztályt. Reméljük jó ösztönző lesz a többiek számára. A többi osztályok értékelésére most nem térünk ki.

Ebben az évben tanulóink-ha késve is - megkapták az ingyenes tankönyveket, emellett 124 tanuló kapott ingyenes tan-szercsomagot 250.000 lej értékben tanulónként. Sajnos ez a 124-es szám azt is mutatja, hogy ennyi tanuló szülője nem rendelkezik megfelelő anyagi háttérrel.

Újdonságnak számít a „kifli-tej program” (amely Etédre érve „nápolyi szelet - sajt programmá” változott,) minek során minden I-IV osztályos (78 tanuló) kap naponta egy nápolyi szeletet és egy darab sajtot (jó ösztönző az iskola látogatására.)

Legnagyobb sikernek könyvelhetjük el, hogy használatba vehettük a hárdenbergi holland barátaink támogatásával épült modern WC-t. Úgy érezzük, hogy ezáltal nem csak iskolánk, hanem falunk is gazdagodott. A zavartalan oktató - nevelő tevékenységhez jórészt biztosítva vannak az anyagi feltételek. Az új iskolai év eredményességéhez nem csak anyagi feltétel szükséges, hanem hatalmas szellemi erő, intellektuális munka, tanuló, szülő és pedagógus részéről - együtt, egymás támogatásával.

A jó eredmények eléréséhez kívánok minden iskolánkhoz kötődő falustásnak erőt, egészséget, kitartást és türelmet.

A közösség edényeiről

Alkalmasnak találtam a napot, hogy tájékoztassam Etéd lakóit a közös edényekkel kapcsolatos tudnivalókról. Úgy érzem mindenkinek tudnia kell: hogyan teremtődött az edénykészlet, és hogyan gondozzuk, hisz megteremtéséhez sokan hozzájárultak pénzbeli adományaikkal, és sokan igénybe is veszik azt.

A református nőszövetség tagjai 1996. február 14-i találkozójukon elhatározták, hogy Farkas Róza nénitől átveszik a még meglevő edényeket, s pénzt gyűjtenek újak vásárlására. A tagok felosztották a falut, lejárták az utcákat, és begyűjtötték az adományokat. Illesse dicséret azokat a nőket, akik végezték ezt a munkát:

Összesen: 235 személytől 734.200 lej gyűlt be (a névsort és az adományt a jegyzőkönyv őrzi.). Ebből az összegből 300 drb. tányért (100 lapost, 100 mélyet, 100 kicsit) 100 drb. kanalat és 100 drb. villát vásároltak rögzíti az 1996. március 20-i nőszövetségi találkozó jegyzőkönyve.

Kérésünkre az akkori iskolaigazgató, Birtalan Árpád tanár, az ebédlő melletti kis tárolóba engedélyezte az edények elhelyezését. Kelemen Irén nőszövetségi tag a nőszövetség akkori pénztárosa, vállalta az edények bérbeadásával járó nehézségeket. Így 2000. júliusáig közmunkában becsülettel, tisztességgel végezte ezt a közösségi feladatot. Lemondása után Máthé Rozália az óvoda takarítónője folytatta. Közben a bérbeadásból begyűlt pénzből gyarapodott az edényállomány. A préseltlemez polcok meghajoltak a teher alatt és veszélyessé váltak az edények tárolására. Így ezeket 2001-ben deszkapolcokkal helyette-sítettük. Jelenben, Nagy Zoltán tanár, iskolaigazgató továbbra is engedélyezi az edények tárolását az intézmény épületében. Az edények kezelését 2002. októberétől Lőrinczi Hajnal az óvoda takarítónője vette át. A bérbeadással járó munka és a kellemetlen személyeskedések enyhítésére az utóbbi időben úgy döntöttek, hogy az edénykezelő személy kapja meg a bevétel 10%-át.

-50 literes fazék 3 drb., 50 literes lábos 1 drb., 40 literes lábas 1 drb., levesestál 29 drb; sültes tál 22 drb., mélytányér 246 drb., lapostányér 192 drb., kicsi-tányér 214 drb., szószostál 17 drb., sótartó 14 drb., villa 150 drb., kanál 150 drb., kés 136 drb., merengetőknál 22 drb., borospohár 182 drb., pálinkáspohár 179 drb.,

Közel hét éve egy pár személy jóvoltából, becsületes, önzetlen, odaadó munkájából működik az edénykölcsönzés, és vigyáznak a falunak erre a vagyonára. (Megjegyzés: ma egy inox kés 40.000 lejbe kerül.)

Hadd mondjak köszönetet ezeknek az asszonyoknak, akik még hajlandók tenni a közért: az adománygyűjtőknek, a mindenkori edénykezelőknek és Gagyi Emma nyugdíjas tanítónőnek aki segít kézben tartani ezt a tevékenységet.

‘Mert valamiképpen a hazának ártani nem szabad-azonképpen annak nem használni mikor lehetne, nagy vétek.’ (Bod Péter 1712-69)

A nagy, országos jelentőségű adományozások mellett, mint amilyenek a marosvásárhelyi Teleki Téka, a szebeni Bruckental múzeum épülete és összegyűjtött anyaga, vagy Orbán Balázs hagyatéka, voltak és vannak helyi jelentőségű alapítványok is, melyeket a helyi szerveknek és a lakosságnak kellene számontartaniuk, hogy azzal is elősegítsék a település fejlődését.

Ilyenek Étéden is voltak szép számmal. Az adományozók nevét azonban az utókor már majdnem elfelejtette s az általuk ingyen adott épületeket, telkeket használják anélkül, hogy tudnák azok eredetét.

- Az első ilyen említésre méltó ajándékozás, melyről írásbeli bizonyítékok is maradtak ránk, 1644-ből való: Tóth Péter darabontbéli ember „Istenhez való indulatjából hadta holta után mind benn és künn való eorökségit az etédi Ecclesiának, mivel a Predikátornak és Mesternek házok eorökségük nem volt.” Ez a telek nem más mint a mai református egyházi papilak a hozzátartozó kerttel. 1936-ig a belsőség két egyenlő részre oszlott. A külső, Pap utca felőli része a papilakkal és melléképületekkel együtt a mindenkori lelkész lakását, míg a belső, patak felőli része a kántor /mester/lakását biztosította. 1936-ban bontották le a már omladozófélben lévő kántori lakást és a vele egy fedél alá épített egy tantermet. A még használható anyagból toldották a felső iskolához a negyedik tantermet. 1937. szeptember 1-től lett az iskola négy tanerős.

- Másik jelentős ajándékozási szerződés 1871. áprilisi keltezésű, melyben Fekete Sámuelné szül. Kendi Kandida a községnek ajándékozta iskola építés céljára a község központjában lévő úgynevezett Döménykertet.(nevét előző tulajdonosáról Dömény Józsefről kapta.) Sokáig a kert jövedelmét az iskola fenntartási költségeire fordították. Nagy részét nyilvános árverésen haszonbérbe adták, míg egy kisebb részét iskolai gyakorlókertnek általában csemetekertnek használták 1952-ig, amikor a néptanács átvette. A kertekben lévő gyümölcsfák nagy része onnan származik.

Ugyanez az áldott emlékű Fekete Sámuelné a helyi református egyház levéltárában még meglévő végrendeletében, 1901-ben a Pap utcai bennvallóját a rajta lévő házzal örök időkre a községnek adományozta körorvosi lakás és rendelő céljára. Vagyonának nagy részét is a község fejlesztésére szánta. Mindezekért csak azt kívánta, hogy halála után a Kendi család sírját a község gondozza.

- 1880-ban egy Péter Elek nevű ember a községnek és a református egyháznak ajándékozta piaci telkét. Eme ajándékozás alapján kapta meg az egyház a kijárati jogot a temetőbe, hogy ne kelljen a halottakat Peszentén keresztül, a Király Pali háza mögötti szoroson kivinni. A kijárati rész és a községháza közötti kerítést később bontották le.

- 1934-ben id. Király Mózes a Kacsó szorosban lévő két holdas belsőségét házzal együtt, valamint négy hold erdejét azzal a feltétellel adományozta a ref. Egyháznak, hogy jövedelméből a községben önhibájukon kívül elhagyott sorsba kerülő, öregségükre ápolásra szorulókat segítsék, felekezetre való tekintet nélkül. Ezeket a mindenkori elöljárósággal együtt megbeszélve jelöljék ki és helyezzék el a házba.

A kollektív megalakulása után 1953-ban istállók építése céljából elvették ezt. Helyette a mezőn adtak területet, melyet azonban az egyház nem fogadott el. Később a ház átment a kollektív tulajdonába...

-1899-ben Gagyi Lajos 50 forintot adományoz az iskolának, mely az Egyház tulajdonába megy át.

- Piros Aurél gyógyszerész (1871) a vizsgákon kiosztott adományaival serkenti az ifjúságot a kitartásra.

- 1930. március 1-i keltezéssel Gagyi Samú etédi születésű nyugdíjas polgári iskolai tanár -aki nyugdíjas éveinek utolsó részét itteni rokonainál töltötte- 5000 lejes alapítványt helyezett letétbe a helyi hitel-szövetkezetbe. Így jött létre a Gagyi Sámuel alapította „Gagyi szegény tanulókat segélyező alapítvány.” „Etéd község, mint szülőfalum szegény sorsú, árva tanulóinak segélyezésére, a közelmúltban 3000 lej örök alapítványt befizetve, most az összeget 2000 lejjel pótolom és így 5000 lej alaptőkét letéve, annak kezelésére a kebli tanácsot kérem fel azzal az utasítással, hogy ezen örök alapítványnak évi kamataiból egy negyed részét minden évben a tőkéhez csatoljanak, hogy az állandóan növekedjék, háromnegyed részét pedig az etédi népiskolában, esetleg iskolákban tanuló szegény, elsősorban árva gyermekek segélyezésére fordíttassék hitfelekezeti különbség nélkül. A segélyezést az illető tanítók közreműködésével elsősorban taneszközökre s azután, amennyiben a segélyből telik ruházatra fordítsák. Kívánatosnak tartom, hogy a község lakosainak midőn példát mutattam arra, hogy mi módon segíthetnek ember-társaikon, szintén kövessék példámat és növeljék az alapot. Isten védje és segítse a község lakosait mint engemet az eddig leélt 83 éven át. Etéd, 1930. március 1. Gagyi Samu nyugd. tanár.”

Az 5000 lej alaptőkéhez később Somodi János gyermektelen székely gazda 2000 lejjel járult hozzá. Később ugyancsak az alapító Gagyi Samu tanár a helyi lakosoknak kölcsön adott 23.500 lej 8%-os kamatját szintén az alapítványhoz csatolta. Nagyon értékes, kétszáz (200) kötetből álló egyéni könyvtárát is a községnek adományozta. További gyarapítás és kölcsönzés végett a református egyház vezetésére bízta. 1935-ben új könyvek vásárlására 500 lejt adott.

- Az 1970-es években Máthé Lajosné szül. Somodi Rozália, gyermektelen özvegyasszony, óvoda építésére 20.000 lejt adományozott.

Ugyancsak Máthé Lajosné a Néprajzi Gyűjtemény részére 500 lejt és néprajzi tárgyakat adott.

Befejezésül szeretném még emlékezetükbe idézni három olyan tanító emlékét, akik fiatal koruktól halálukig itt éltek, dolgoztak, generációkat készítettek fel az életre. Sajnos utódok nélkül múltak el. Bálint Zoltán, volt római katolikus felekezeti kántor-tanító 1890-ben jött ide s már mint fiatal tanító bekapcsolódott a község társadalmi és művelődési életébe. Számtalan olvasóköri jegyzőkönyv, hitel-és fogyasztási szövetkezeti okmány, iskolai anyakönyvek stb. őrzik gyöngybetűit és emlékét.

- Lengyel Teréz és Lengyel Mária tanítónők 1921-ben jöttek ide Szatmárról. Kitartó és lelkiismeretes munkájuk révén az etédi iskola mindig az elsők között szerepelt a volt Udvarhely vármegyei iskolák között. Kimondottan a tanításnak, az iskolának éltek. A szegényebb tanulókat jelentős anyagi támogatásban is részesítették. Sírjaik a katolikus temetőben vannak. A többi kiváló tanítóról, akiknek utódaik maradtak nem szólok.

(Néhai) Gagyi László tanító, 1979. február, Etéd.

2001. szeptember végén levelet küldtem ki az Etéden működő összes vállalat vezetőjéhez. Megírtam benne, hogy helyi lapot szeretnénk beindítani és ehhez pénzbeli segítségüket kértem. A legtöbben közülük nagylelkűen és gyorsan válaszoltak. Ezek a következők: Dr. Gálfi C. Rozália; Máthé Loránt; Ifj. Radó János; Gothárd László; Gagyi Mihály; Simó Tünde; Kelemen Endre, Hajnal Lajos; Máthé Árpád; Késõbb Péter Éva és Grünstein Írma. Nagyobb adománnyal (egy millió lej) Hegyi Péter. Utóbbiak nem is Etéden működnek. Mindenki nevében megköszönöm az áldozatosságukat, a bizalmukért személyesen mondok köszönetet és nagyon hálás vagyok érte.

A lap célja a kapcsolatteremtés az emberek között, aztán hogy bevonjon mindenkit akit lehet ebbe a munkába, hogy megmozgassa az etédi társadalmi és kulturális életet és a hozzá kapcsolódó vita-fórumon lehetőséget biztosítson arra, hogy azok is elmondhassák mondanivalójukat akik ritkán fordulnak meg a hivatalos helyeken. Később rájöttünk, hogy nagyon nehéz havonta megjelentetni - bár a témából soha kifogyni nem lehet - ezért változtattuk meg a címet, Etéd község lapjára.

Nagy fába vágtuk a fejszénket...hiszen az adományok ellenére deficittel jelentettük meg a 2001. októberi első számunkat. Szerencsére, a fogadtatása rendkívülien kedvező volt és legtöbben az első perctől fogva pénzadományaikkal segítették a működését. Erre szükségünk is van, hiszen a papír és a nyomtatás nagyon sokba kerül. Vegyük az átlagost példának: 300 darab két íves lap ára 300.000 lejbe kerül, a festék ugyanannyiba. Tehát összesen 600.000 Dehát ennél mindig többet nyomtatunk és több ívet használunk fel. Az anyag összeszedését, tehát a főszerkesztést, a lap begépelését, számítógépes szerkesztését, kinyomtatását, másolását, összeállítását, a cikkek írását, sokszori javítását, a házakhoz való kihordását, a fórum gondját, levezetését, közlését, nem utolsósorban a felelősség vállalását és a tudást, mely nélkül mindez lehetetlen lenne, mi ingyen adjuk. Soha senki, aki a lapon dolgozott, fizetséget nem kapott érte. (Ha nem számítjuk a külön adományokból vásárolt kis ajándékot és a dicsérő oklevelet, melyet a lapkihordó tanulók kaptak.) A fent említett kiadásokat azokból a hozzájárulásokból fedezzük, melyeket a lap kihordásakor adnak. Minden adatot megőrzünk. A könyvelést első perctől fogva Nagy Zoltán igazgató úr vállalta. A végső elszámolás mindig vele történik és ellenőrizhető. A lapkihordó gyermekeink teljesen megbízhatóak, de ezután még pontosabban fogjuk az aláírásokat kérni. Most már több a bejövő pénzösszeg, mint amennyit a lap kinyomtatására elköltünk. Általában (négy-ötszázezer) lej profitunk van. Igaz, hogy az iskola másológépének minden második festékét megvesszük, mely egy millió lejbe kerül, de még így is marad meg pénzünk. Már arról is beszéltünk, hogy másológépre gyűjtsünk a lap számára, mely egyelőre csak álom marad, mivel az nagyon drága... Dehát kitartással minden elérhető.

Remélem, hogy sikerül a lap további működtetése, mert a számítógépes szerkesztés a sok munka miatt nagyon megerőltető plusz munka.

Közlemény: A vita-fórum ezután minden hónap első szerdáján, 13 órakor lesz a tanácsnál.

2002. szeptember 5-i vitafórum: (mindkét polgármester és a rendőrfőnök is ott volt)

- Miért nincs közvilágítás? Azért, mert nyáron spórolnak, hogy később jusson az áramból. Nem futja egész évre a saját bevételből. Ahhoz, hogy modern takarékos világítást vezessenek be, milliárdos befektetésre lenne szükség. (Volt, aki a bakterpénz kipótlását is felajánlotta, de az sem oldaná meg a problémát.) Olyan javaslat is volt, hogy ne égjen egész éjjel, de az nagyon nehezen oldható meg, mert állandó szolgálatot igényel.

- Sok volt a panasz azért, mert leszedik a gyümölcsöt egyesek és eladják, holott nem a sajátjuk. Sajnos a falu nem szervezett mezőőrséget.

- Szép és jó volt az augusztusi Szent István ünnepség, hagyománnyá kellene váljon. Köszönet Deák Albert bácsinak, aki olyan szépen gondozta a parkot, hogy mindenkinek gyönyörűsége telt benne az ünnepségen is. A polgármesteri iroda abban is segített, hogy a koszorúkat kifizette és részben a vendéglátás kiadásait is fedezte. /A katolikus papokat a perselypénzből és tésztaadományból (Farkas Marika sütötte) vendégeltük meg./ Sajnos, motoros - szekeres zavarók most is voltak a piacon, de aztán leállították őket.

Ajánlatos, hogy a millenniumi zászlóval máskor Alszeg felé menjünk, hiszen a körmenetnek külön nagy jelentősége van. Úgy lenne illő és szép, hogy az ünnepi műsort mindenki megnézné, és utána kezdődjön a futballmeccs: most is áthallatszott a futballozás zaja a katolikus templomhoz az ünnepség alatt. Igaz, hogy az időjárás is megzavart egy kicsit, ezért elhúzódott minden.

Köszönjük mindenkinek, aki részt vett a műsorban: a tiszteletes uraknak, Mike Miklós tiszteletes úrnak, hogy végigvezette az egész nap műsorát. Dicséretes a gyermekek szép szereplése és mindenkié aki részt vett benne, hiszen a felkészülés és kiállás nem kis erőfeszítésbe kerül.

- A Piac tisztítása pillanatnyilag megoldódott, az átlépőket is újra megjavították. Jó lenne még egy-két rögzített szemétkosár, hogy meg lehessen követelni a tisztaságot mindenkitől.

- Vannak akik szeretnék látni az eredményét annak amit megmondanak. Sajnos „sokminden süket fülekre talál”, gyakran előfordul, hogy amit ígérnek nem teszik és ez elveszi az emberek kedvét.

2002.október 3-i vita-fórum: (A Tanácstól mindig csak a két polgármester van jelen és a rendőrfőnök úr.)

- A legelők ügyéről újra szó volt. A kimérés botladozik. A tanács elkészítette a tulajdonjogi felmérést, de ennek megvalósítása a gazdákra tartozik ‘önszerveződés útján.’ Ha nem tud a saját érdekében odaállni és szerveződ-ni a falu, akkor nem lesz ez sem megoldva, hiszen ez nem a tanács dolga.

- A Piac és az utak tele vannak libával, bicikliző gyermekekkel és ez nagyon balesetveszélyes. ‘A rendtartás fontos lenne!.’

- Felszegben az újonnan jött fiúgyermekek minden figyelmeztetés ellenére garázdálkodnak, hajigálják az állatokat, ganéval dobálják a szomszéd házak falát és kapuit. A szomszéd ablakát betörték.

- Kőrispatak fele az útra leontották a kavicsot és senki szét nem terítette. Az utak javítását a szociális munkásokkal oldják meg, kimérik név szerint a megjavítandó útszakaszt. Sajnos, állandó ellenőrzés nélkül ez sem működik. ‘Hol dolgoznak az útügyesek?’ ‘Nem lehet tudni...’

- Ha a keringőnél valamit sürgősen nem tesznek, a patak elmossa a kerteket, a termőföldeket. Felelet: „Sajnos, vízügyi szempontból -száz évre visszamenőleg -akkor lehetett volna a falut biztosítani, amikor Etéd 500 millió lejt kapott egy pár évvel ezelőtt. Most már nincs remény erre.”

- Szeptember végén hirdették, hogy rendbe kell tenni a kapuk elejét. Ki ellenőrzi ezt?

-Kelemen Berta Székelykeresztúrról a kat. Templomnak sok és szép csipkét adott.

2002. november 6-i vita-fórum: /a rendőrfőnök úr volt ott a hivatalosok közül/

- Meg kellene szervezni a szilvesztert: úgy ahogy eddig volt nem lehet, mert a felmérés azt mutatta, hogy nem lenne kellő bevétel. Viszont befizetéses alapon, minthogyha vendéglőben lenne megszervezve, nagyon jól együtt lehetne tölteni a szilvesztert...

- A holland csomagosztással kapcsolatban: hogyha ‘Etéd alapítvány’, akkor a csomagok helyett valami maradandó dologhoz kellene hozzájárulni, például az is hasznosabb lenne, ha Vágásban megoldanák a közvilágítást.

*Békességet szerez, aki nyíltan dorgál.

Egy nép, történelmének ismerete nélkül olyan, mint a talált gyermekszületési bizonyítvány nélkül. Csak az ember tart ki nemzeti és kulturális hite mellett, akinek szilárd történelmi identitás-tudata van. Sokszor az identitás tudat meg-zavarására, kiirtására az uralkodó nemzetek minden módszert bevetnek. Az erdélyi magyarságot az utóbbi 82 évben sok sérelem érte. Nekünk, magyaroknak az őseink ázsiai eredete egyáltalán nem jelent alsóbbrendűséget. Az Ázsiából való jövetel után, Árpád apánk népe gyorsan alkalmazkodott az európai viszonyokhoz. A Duna-medencébe érkezéskor a magyar nép nemcsak kitűnő lovas-nép, hanem fejlett mezőgazdasággal és kézműipari ismeretekkel is rendelkezik. Mi, magyarok, írásbeli dokumentumokkal bizonyíthatjuk az 1000 éves európai létezésünket. A magyarok az államalkotást, a fejlett közigazgatás megszervezését, az egyetemek alapítását illetően, időben megelőznek több mai európai államot. Nagy királyunk, Mátyás, példátlan értékű könyvtárat és tudományos életet szervez. Iskoláinkban az elmúlt évtizedekben nem tanították a magyarság történetét, így több magyar nemzedék nem ismeri történelmünket, vagy a történelmi ismereteink hiányosak, fel-színesek. Több nemzedék nem tanulhatott Árpád vezérről, Szent István királyról, Bethlen Gáborról, Rákóczi Ferencről, sőt nem beszélhetett az 1848-as magyar szabadságharcról sem. Nem tanulhatott a székelyek sajátos történelméről és erdélyi szerepéről. Az erdélyi magyarság, hogy meg tudjon menekülni az eltűnéstől, elvándorlástól és beolvadástól az egyik feltétel az, hogy megismerje a történelmét és ne legyen olyan, mint a „születési bizonyítvány nélküli talált gyermek”. (A Történelmi magazin alapján.) Péter Sára VI. O. Tanuló.

Szerkesztette: Gagyi Éva tanárnő, Jakab Irma titkárnő, Menyhárt Tünde tanárnő, Nagy Zoltán ig. tanár, Csetri Mózes ny. tanító, Kelemen Attila.