ETÉD
KÖZSÉG LAPJA
"Ora et labora"
Imádkozzál és dolgozzál!
|
ETÉD KÖZSÉG LAPJA "Ora et labora" Imádkozzál és dolgozzál! |
9.
szám
3
lap
2003.
április
„Legyen
meg a Te akaratod!”
Különösen
a nagyböjtben és húsvétkor gondolkodunk el életünk nagy problémájáról,
a szenvedésről. Miért van az, hogy jók és rosszak, vallásos és vallástalan
emberek egyaránt, előbb-utóbb „ki kell igyák a szenvedés poharát"
ebben az életben?
Mily
szívszaggató fájdalom, ha az édesanya elszakad gyermekétől, ha örökre
meg kell válni tőle. A 30 éves Jézus egy szép, verőfényes
reggelen lágyan átkarolta és gyöngéden megcsókolta édesanyját, elhagyta,
mert ő azért jött, hogy teljesítse a mennyei Atya akaratát.
Fájdalom
és szenvedés. Talán hitvesedet veszítetted el, talán gyermekedet kísérted
ki a temetőbe, talán egy gyógyíthatatlan betegség kínoz…ilyenkor azt
érzed, hogy elviselhetetlen a kereszted?
A
szenvedés problémája az emberiség örökös kérdése. Bennünk, körülöttünk,
midig és mindenütt ijesztően jelentkezik a szenvedés, végül a halál.
A szenvedés misztérium, titok, melyet teljesen sohasem értünk meg. Egy
azonban bíztos: nem az Isten akarja. Miért okozunk annyi sebet mi emberek egymásnak?
Azért, mert a teremtés hajnalán az ember szabad akarata révén becsempészte
a világba a bűnt. A bűn az, ami a szenvedést nehézzé, keserűvé,
megalázóvá teszi. A bűn nélkül másként viszonyulnánk mindezekhez.
A
megtestesült Istenember 3 dolgot talált, amit nem az Atya teremtett: a szenvedést,
a bűnt és a halált. Hogy harmóniát teremtsen a világban, magára vette
bűneinket, szenvedéseinket a mi halálunkkal. Legyőzte a szenvedést,
de nem szüntette meg. Nem szünteti meg a szenvedést, de vigaszt fűz hozzá:
"Boldogok a sírók, mert megvigasztalják őket.... Boldogok, akik üldözést
szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa". (Mt.5.4,10).
Az
ember szenvedésének Krisztus óta értéke és értelme van. Testünkben kiegészítjük,
ami még hiányzik Krisztus szenvedéséből, testének, az Egyháznak javára.
Az édesanya is vállalja a szülés fájdalmait, mert tudja, hogy szenvedéséből
új élet fakad. Ha azt akarod, hogy a te szenvedésedből is élet
sarjadjon, nézz a kereszten függő Megváltóra, tekints a kereszt tövében
álló hétfájdalmú Szűzre, találkozz és egyesülj velük. Másképp a
szenve-dés nem vált meg. Ám így szenvedésed nem lesz hiábavaló, hanem,
lemondás lesz a rothadt, vad gyümölcsről a jó termés érdekében. Váci
Mihály írja: „Ám, nem csak holmi érzés, de seb és szenvedély, keresni,
hogy miért élj: szeress, szenvedj, remélj!" Ő az értelmes élet
alapfeltételének tekinti a szenvedést, mi mégis viszolygunk tőle. Hitünk
tanítása szerint Isten nem azt várja tőlünk, hogy keressük a szenvedést,
sőt ellenkezőleg: kötelességünk harcolni a szenvedés ellen. Ha az
emberekért beállsz a szenvedés megszüntetését célzó küzdelembe, biztos
lehetsz, akaratod megegyezik Isten akaratával. De ha eredményt akarsz elémi,
pusztítsd el a szenvedés forrását, a bűnt! Vállaljuk mi is Isten
akaratában megnyugodva, keresztény nagylelküséggel szenvedéseinket; az
emberek meg nem értését, jószándékunk félremagyarázását, a mindennapos
vesződéseket, az igazságtalanságot, a kisemmizettséget, a megbélyegzettséget,
vagy éppen a gyógyíthatatlan betegséget. Szenvedni csak így érdemes és
csak így vállalhatunk részt mi is a megváltás misztériumában.
Részlet
a Krisztus Világossága 2000. számából.
Március
15 Etéden
A
hagyományokhoz híven ünnepeltük március 15-ét az 1848-49-es magyar
forradalom és szabadságharc kitörésének 155. évfordulóját. Ez az ünnep
a magyarság egyik legnagyobb ünnepe, és nagyságához, szentségéhez mérten
ünnepli minden igaz magyar szerte a nagyvilágban.
Minden
ünneplés egyben emlékezés is. Emlékezünk a több mint 1100 éves Kárpát-medencei
ittlétünkre, l000 éves államiságunkra, emlékezünk dicső tőrténelmi
eseményekre, tragikus mohácsokra, trianonokra, Szécsenyire, Kossuthra, Gábor
Áronra, Petőfire és mindazokra, akik a magyarság élére állva életüket
áldozták a nemzet oltárán.
Emlékezünk
a közelmúltra is, a szépreményekkel induló 9o-es évekre, amikor nagy
lelkesedéssel emlékmüvet állítottunk újra, nemzeti lobogónkat avattuk,
vontuk fel lelkesedö tömeg jelenlétében! Tökés Lászlót ünnepeltük, érte
lelkesedtünk, nemcsak mi etédiek, hanem a körmyék lakói is.
Ezen
a napon - a szabadság napján- mi az anyaország határain túlélő
magyarok is szabadabbnak érezzük magunkat. A természet megújulása még várat
magára, de ezen a napon minden igaz magyar szívébe tavasz költözik,
megtelik melegséggel, nemzeti büszkeséggel. Ugyanakkor aggódóan vizsgáljuk
jövönket, mi lesz ha újra sújt a turáni átok, ha megoszlik nemzetünk. Mi
lesz, ha egyesek saját, kicsinyes érdekeiket nemzeti érdekeink elé helyezik,
elsöpörve azokat akik önzetlenül cselekednek sorsunk jobbrafordulásáért.
Az
etédi ünnepség méreteiben és pompajával nem versenyezhet a Kossuthtéri,
székelyudvarhelyi vagy marosvásárhelyi ünnepségekkel, de a lelkesedésben
mi sem maradtunk alul. Hogyan is zajlott le az etédi Március l5-e? Ünnepi
hangulatot kelt az emlékmüvön már reggeltöl ott pompázó nemzeti lobogónk.
Az ünneplö tömeg a református templom harangjának hívó szavára érkezik
a Piactérre, ahol megkoszorúzzák az emlékmüvet: az egyház, a helyi tanács
és az iskola képviselöi. Nemzeti imánk elhangzása után Tiboldi Elek polgármester
mond ünnepi beszédet.
A
müsort (énekek, szavalatok, furulya) a Jósika Miklós Általános Iskola
tanulói és nevelőközösségének egyrésze szolgáltatta, olyan lelkes
falustársak támogatásával, mint Kelemen Sándor, Szőcs Berta, Simó Tünde.
A
müsor után Mike Miklós református lelkész hírdette az ünnep méltóságához
illö igét. A Székelyhimnusz közös éneklése után az ünneplök egy része
a Millenniumi zászlót követve levonult a katolikus templomhoz, ahol megkoszorúzták
Jósika Miklós és Kisfaludy Sándor, hajdan Etéden is katonáskodó, regényíró,
forradalmár, illetve költő emléktábláját.
E
rövid ünnepi tudósítást Kisfaludy Sándor, a müsorban is elhangzott,
megzenésített versének egyik versszakával zárom, amely egyidöben kívánság
és figyelmeztetö is:
„Adja
Isten, hogy a magyar hazaját és nemzetét,
Nyelvét,
ösét, tulajdonát szeresse, mint életét.
A
magyar csak addig élhet, míg anyelve és szíve
Magyar
marad, vége néki, ha magának nem híve.”
Nagy
Zoltán ig. Tanár
*******************************************************************************************
Környezetünkért
Alapvető
érdekünk ökoszisztémánk természeti egységének és egyensúlyának megőrzése.
Ennek érdekében aktív kömyezetvédelmi magatartásformát kell kialakítani.
Ez feltételezi az ökológiai nevelés kiterjesztését az óvodától kezdve
az egyetemig, s az egyetemtöl az élet befejezéséig.
Minél
jobban közeledik az EurópaiUnióba való bejutás ideje, annál hatványozottabban
kell gondolnunk kör-nyezetünk védelmének kérdésére is. Tiszta, egészséges
környezettel és emberekkel juthatunk csak az Unióba. Addig pedig rengeteg a
tennivalónk magunk körül is. Nemsokára újjáéled a természet. Tavasz van,
és minden tavasz hozza a tennivalókat. Most legelső dolog saját környezetünk
-a lakás, az udvar, a kert, a kerítés, az utak rendbetétele.
Sok
az elhanyagolt, gondozatlan kert. Sok a pucolatlan gyümölcsfa. Jó lenne, ha
mindenki a saját gyümölcsfáit idejében gondozásba venné. Egyre több a
beteg fa, drága a vegyszer, de a pucolással sokat pótolhatunk. Ha megjelenik
a beteg ág, távolítsuk el! A télen meggyűlt szemetet égessük el, vagy
vigyük a kijelölt helyre. Mennyivel szebb egy falu, ha gondozottak házai,
kertjei, kerítései és tiszták az utcái. Milyen visszataszító a mi
falunkba való érkezéskor látni a düledező latrinákat, kerítéseket,
a piszkos udvarokat és házakat. A hiva-talos szerveink tegyenek hathatósabb lépéseket
azok irányában akik tunyaságból még WC-t sem építenek! Kötelezzék kutak
ásására és karbantartására. Ideje lenne, hogy a községhez tartozó
falvak végeinél a törvénynek megfelelö falutáblák legyenek. Hosszú hónapok
(évek?) küzdelemes eredményeként született meg az a törvény, mely jogot
ad a saját anyanyelvünk használatára, ezért ideje lenne a törvényben
megszabott feltételeknek megfelelő falutáblákat elhelyezni!
Egy
másik aggasztó probléma a szemét tárolása. Hiába jelölték ki a szemétlerakókat,
mert egyre többen a főútak mellett ürítik le a hulladékot a szekerekről
vagy autókról. Főleg az Etéd és Kőrispatak közötti útszakaszon
teszik ezt. Jólenne néha ellenőrizni is az ilyen eseteket.
A
ma már szinte hihetetlen mennyiségű fakitermelés is hozzajárul a környezet
rombolásához. Főleg Etéd, és a már említett Körispatak faluk között
teszik tönkre az utat. A főút melletti sáncok sok helyen beomolva,
megrongálva. Mikor a kitermelők elvonulnak (ha egyáltalán elvonulnak)
rendetlenül hagyják azokat a helyeket, ahol lerakataik voltak. Ajánlatos
lenne az arra hivatott szerveknek erre is odafigyelni! A mezei utak nagy százalékát
is ők teszik tönkre és ahelyett, hogy megjavítanák, inkább újakat
taposnak.
A
tavasz folyamán megoldást kellene keresni a mezei kutak rendbetételére is! A
pásztorok figyelmét föl kell hívni és kötelezni öket arra, hogy a mezei
kutakat karbantartsák. Vigyázzunk a környezetünkre, mert az életünk minősége
függ tőle!
Csetri
Mózes nyug. tanító
Mit
kell tudni a 2002 -es év ProForest erdőtársulás tevékenységé-ről?
Gondolom,
mindenki tudja, hogy területileg három erdészethez tartozunk. Ezek a következők:
parajdi, szentgyörgyi és udvarhelyi erdészetek. A 2002-es év folyamán a
parajdi erdészethez tartozó területen 1699 m3 fa került bélyegzésre,
amely mennyiséget kiosztottuk az embereknek. A vágterek Macskalikban, Ágozatban
és Boronásban voltak.
A
szentgyörgyi erdészetnél 1331 m3 volt bélyegezve, aminek egy része
az embereknek, pontosabban azoknak a farésze, akik Gothárd Lászlónak adták
kitermelesre a fájukat mivel a parajdi területen nem tudtuk kielégíteni a
teljes famennyiséget. Az itt eladásra került famennyiség 1131 m3.
Ennek afamennyiségnek az ára a pénzt igénylök részesedése és a felmerülö
költségek kifízetésére fordítandó.
Az
udvarhelyi erdészetnél 30 m3 volt bélyegezve, ami széldöntés
alkalmával került bélyegzésre, amely teljes mértékben eladásra került.
Összesítve 3060 m3. volt a 2002 évre, amely ha.-ra elosztva (amely
950,7ha.) jutott 3,22 m3., amiböl 3 m3.került kiosztásra
a többit a költségek kiadására fordítottunk. Megemlíteném a 2002-es év
költségeit is, amelyeket az erdészetek felé kellett kiadni.
-Parajdi
erdészet felé: 125.000.000millió lej, amely adminisztrálás és bélyegzési
díj.
-Szentgyörgyi
erdészet felé 60.000.000 lej.
-üdvarhelyi
erdésztet felé 31.353.000lej költség, ami 2002-év, 24.000.000lej 2003-ra,
ami kifizetésre került már.
-Egyéb
költségek, mint fízetés, iroda kialakítás, benzin költség 60.000.000 lej.
Amit tudni kell a saját kitermelőknek, hogy március végén lejár a
kitermelési engedélyés azon személyek, akik még nem termeltékki, reájuk hárul
az a költség, amely az újbóli felleltározást terheli. Ez nem kis összeg.
Egy
pár szót a 2003-as évről: szeretném ismertetni azt, hogy Parajdon
alakulóban van a magánerdészet, ahol a felmerülő költségek a következők:
az indulóbefizetés 1,1 euró/ha.
Ami
még erre az évre felmerül költségként az üzemtervezés, ami jelenleg 5-6
euró/ha.,amiről tudni kell, hogy ez tíz évre íródik le, mert egy üzemtervezési
időszak 10 év.
A
2003- as évre jelenlegi költségvetés nincs, mert nem tudjuk mennyi famennyiséget,
engedélyeznek.
Ezeket
a költségeket megpróbáljuk nem az emberek zsebéből, hanem az erre külön
eladott famennyiségből kifízetni. Sajnos be kell látni, hogy az erdőgazdálkodás
meg az erdőtulajdoni viszony nem csak juttatásból, de kötelezettségekből
is áll, amit tudásunk és lehetőségünk szerint megpróbálunk a
legjobban kezelni úgy, hogy ne legyen veszteséges, sőt nyereséges legyen,
de ehhez a tulajdonosok közbenjárását kérjük az erdőn való megfelelő,
szabályszerinti kitermelési és gazdálkodási szabályokat betartva.
If).
Kovács Elek
A
december és január hónapban történt összeírás adatai a következök
minden faluralebontva:
Etéden
476 gazdaságban történt meg azadatgyűjtés. A 476 gazdaság 2915,49 hektár
földterülettel rendelkezik, amelyből szántóterület: 572,71 ha.; családi
kert: 26,99 ha; kaszáló és legelő: 1374,88 ha.; állandó kultúra (gyümölcsös,
szőlő); 4,33ha. A használatba vett terület nagysága: 1978,91 ha.
A
gazdaságok állatállományának létszáma: tehén 368; juh 1195; kecske 286;
sertés 355; számyas 3846; ló 81; méhcsalád 237 darab.
A
magánkézben lévő traktorok száma: 9.
Kőrispatak:
gazdaságok száma: 350, melyek 1698,14 hektár földterülettel rendelkeznek,
amelyből szántóterület: 122,4 ha.; családikert:18,78 ha.; kaszáló és
legelő:565,56ha.; állandó kultúra (gyümölcsös, szőlő): 0,5
ha. A használatba vett terület nagysága: 707,24 ha. Állatlétszáma: tehén
201; juh 409; kecske 42; sertés 208; szárnyas 2859; ló 54; méhcsalád 90
darab.
A
traktorok száma: 8.
Énlaka:
gazdaságok száma: 135, melyek 956,72 hektár földterülettel rendelkeznek. Szántóterület:
142,87 ha.; családi kert:7,52 ha.; kaszáló és legelő: 659,92 ha.; állandó
kultúra nincs. A használatba vett terület nagysága: 810,31 ha. Állatlétszáma:
tehén 170; juh 329; kecske 64; sertés 115; számyas 1204; ló 37; méhcsalád
21 darab.
A
traktorok száma: 6.
Küsmőd:
gazdaságok száma: 200, melyek 993,46 hektár földterülettel rendelkeznek. Szántóterület:
230,26 ha.; családi kert:8,45 ha.; kaszáló és legelő: 469,8 ha; állandó
kultúra: 0,32 ha. A használatba vett terület nagysága: 709,19 ha. Állatlétszáma:
tehén 245; juh 1009; kecske 114; sertés 188; számyas 1575; ló 35; méhcsalád
221 darab.
A
traktorok száma: 8.
Siklód:
gazdaságok száma: 281, melyek 1240,58 hektár földterülettel rendelkeznek.
Szántóterület: 171,02 ha; családi kert: 14,84 ha; kaszáló és legelő:
810,5 ha; állandó kultúra: 0,35 ha. A használatba vett terület nagysága:
996,36 ha. Állatlétszáma: tehén 273; juh 951; kecske 52; sertés 230; számyas
1929; ló 55; méhcsalád nincs.
A
traktorok száma: 6
A
területhasznosítás egyes falvakban a következő: Énlakán 84,69%; Siklódon
80,31%; Küsmődön 71,38%; Etéden 67,87%; Kőrispatakon 41,64%.
A
gazdaságok létszámához viszonyítva a használt területek átlagos nagysága:
Énlakán 6 ha.; Etéden 4,16 ha.; Küsmődön és Siklódon 3,54 ha.; Kőrispatakon
2,02 ha. Egy gazdaságra jutó tehenek száma: Énlakán 1,25; Küsmődön
1,22; Siklódon 0,97; Etéden 0,77; Kőrispatakon 0,57.
Egy
traktorra jutó szántóterület nagysága: Etéden 63,63 ha.; Küsmődön
28,78 ha.; Siklódon 28,5 ha; Énlakán 23,81 ha; Kőrispatakon 15,3ha.
Az
öt falu összesitett adatai:
Gazdaságok
száma: 1442, melyek 7804,39 hektár földterülettel rendelkeznek. Szántó:
1239,27 ha.; családi kert: 76,58 ha.; kaszáló és legelő: 3880,66 ha.;
állandó kultúra:5,5ha. A használatba vett terület nagysága: 5202,01 ha.
Az
adatokat Gálfí Ferenc agrármémök szolgáltatta.
ÉNEKKAROK
(DALÁRDÁK)
Már
1904 elött is létezett egyházi jellegű dalárda, de csak kimondottan
egyházi jellegű énekeket tanultak. „Községi dalárda" néven
1904-ben alakult meg egy 55-60 tagból álló férfikórus Lőrincz András
tanítóvezetésével. Ez megszakítás nélkül működött 1914-ig, vagyis
az első világháború kitöréséig. Világi és egyházi, temetési énekeket
tanultak. Többször voltak versenyeken és majdnem mindig az elsők között
szerepeltek.
1921-ben
Péter Márton tanító újra életre hívta, de az akkori időknek megfelelően
inkább egyházi jelleggel müködött, mivel az akkori állami szervek nem néztek
jószemmel semmiféle magyarjellegű szervezkedést, egyesületet. A sok nehézség
miatt a harmincas évek elején fel is oszlott.
A
második világháború után1948-1949-ben Gagyi László tanító szervezte újra
45-50 taggal. Ez már vegyes kórus
volt. Két évi kieséssel 1967-ig működött, amikor különböző nehézségekre
hivatkozva a tagok fokozatosan kimaradoztak. Azóta nincs Etéden szervezett énekkar.
 |
Az
első fúvószenekar 1906-ban alakult 24 taggal. Megszakítás nélkül működött
az első világháború kitöréséig, vagyis 1914-ig. Igen nagy szerepet töltött
be a község kulturális életében. Karmestere egy marosvásárhelyi Srajner József
nevü reszelővágó kisiparos és egyben fúvós zenekari karmester volt,
aki mint kottaismerő minden hangszerre külön lekottázta a szólamot. Gedö
Lajos 87 éves és Hodgyai Lajos 88 éves etédi lakosok szerint-, akik mint
fiatalemberek tagjai voltak a zenekarnak, karmesterük minden hangszeren tökéletesen
játszott. Fizetésében minden tag adott évente egy véka búzát, havonta a
keresetből 10 forintot és év végén az évi kereset 10 %-át.
A
második fúvós zenekar 1938-banalakult meg 13 taggal. Karmestere Róth János
Székelykeresztúron lakónyugdíjas tanító volt.
A
második világháború alatt ez is majdnem teljesen felbomlott. A még életben
maradt 6 tag 1946-ban újra muzsikálni kezdett, de a sok szerepeltetés, fizetés
nélküli állandó ide-oda való kirendelésük miatt ráuntak és 1948-ban a még
megmaradt hangszereket majdnem ingyen átadták a szentkeresztbányai (vlahicai)
bányászoknak.
Etéd,
1978. július 14. Gagyi László néhai ig. tanító.
Régi
íratok közt kutatva egy érdekes, de főképp értékes iratra találtam.
1838-ban 24 etédi ember megalakított „TANULÓTÁRSASÁG" néven egy
olyan egyletet, melynek célja- mint az elnevezés ismutatja- a tanulás, lépéstartás
az akkori idők fejlödésével. Az egyletet az alapító tagok nevei után
ítélve etédi gazdálkodó emberek létesítették. Meglepő, hogy 170évvel
ezelőtt milyen szépen, helyesen és kifogástalan fogalmazással írtak.
Idézzünk belőle:
„1838-ik
Év November hónapjában keletkezett egyesületünk, engedve az idő komoly
intésének, s midőn mások a művelődés lépcsőjén már
messze haladtak, habár késöre is, czélul tűzte ki magának az erkölcsi
fejlödést. Magát mívelni és jobbítani, szívét nemesítni és értelmét
világosítani, az embernek soha se késö, „nincs a Tudomány megszerzése,
a Tanulás az életnek egy bizonyos szakához kötve, annyival inkább nincs az
embereknek csak bizonyos osztályához ragasztva."
Minden
ember tanulhat, magát mívelheti s egyszersmind kötelessége azt tenni. -Csak
fájdalom! Az út és mód hiányzik némelyéknél. De azon hiányoknak sokszor
éppen úgy nem oka az ember, valamint az rajta nem áll, hogy gazdagnak vagy
szegénynek szülessék. -De szívetvérzö fájdalom az, hogy sokszor az, kinek
módja, tehetsége és alkalma van magát művelni: rúgja falba azon eszközöket,
melyekkel érzelmit világosíthatná, szívét nemesíthetné, vad erkölcseit
szelídíthetné. S ezáltal hazájának derék polgára,fejedelmének, hü
alattvalója, jó há-zastárs, szelíd atya lehetne, - azon kincseket,
melyekkel jobb sorsban intést, bajban vigasztalást, mindkettöben magasabbra
való emelkedést nyerhetne. -Nálunk az elsö ti. az út és mód hiányzik.
De
hála a Gondviselésnek! Ezen előrehaladás szakaszában, nékünk is derült
egy fénysugár, mely hátramaradásunk és tudatlanságunk sötétéjében,
mint a paradicsomi angyal átvillant és tunyaságunk leplét elfordítva,
megismertette érzelmi mezítelenségünket. -Igenis megesmértük. És valami
szebb önmagából kiemelkedni az embernek, mint más általi kiemelés után
lebukni: ugyanis elhatároztuk magunkat a Gondviselés szárnya alatt, tespedésünk
iszapjából kölcsönös segedelemmel kivonni. És éppen e célból egyesültünk
egy társasággá „TANULÓTÁRSASÁG" neve alatt, az itten közölt kötés
levél erejénél fogva."
Folytatjuk
„Nagyszerű emberek"
Battyány
Strattman László herceg orvos, a szegények orvosa. 1870-ben született különösen
a szembetegekkel foglalkozott. Több mint 20.000 szemoperációt végzett, köztük
kb.3000 szürkehályagot távolított el. Minden szegényt ingyen operált, még
az útiköltségüket is fizette. Kórházak építésébe fektette minden
vagyonát. 14 gyermeke született. Felesége, aki szintén orvos és segítőtársa
volt, következőket írja naplójában: „Iszonyodom az olyan paptól, aki
panaszkodik, mert istentiszteletet kell tartania, a tanítótól aki sokallja a
foglalkozást a gyermekekkel, az orvostól, akit fárasztanak a betegek, de hát
még azolyan asszonytól, aki jajgat, hogy gyermekei lesznek."
(Battyány
S. Lászlónak folyamatban van a szentté avatása.)
„Az
önkéntesség három legjellemzőbb tulajdonsága: anyagi érdekektől
mentes, szabadon választott és mások érdekeit védi. Az emberek sok mindenért
elégedetlenek, gondjaik megoldását a politikusoktól és a helyi szervektől
várják. Tudnunk kell azonban, hogy igazából csak akkor változik meg valami
körülöttünk, ha mi magunk teszünk érte. Hogyha valami nagyon fáj, ne mástól
várjuk a kérdés orvoslását, hanem mi magunk keressünk megoldást. A civil
önkéntesség leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a polgár beavatkozik élete
és környezete alakításában, nem hagyja a politikára vagy a társadalom más
struktúráira a problémák megoldását.
Az
elmúlt történelmi idöszakban alig volt lehetőség az önkéntes cselekvésre.
Mindent az állam irányított és szabályozott, az egyéni kezdeményezéseknek
nagyon szűk teret adtak. Ajelenlegi helyzetben viszont már saját elképzeléseinket
követhetjük. Önkéntes tevékenységet leginkább alapítványok és egyesületek
keretében folytathatunk. A civil szervezetek általában azért jönnek létre,
mert valaki nagyon akar valamit. „Nagy dolgot" egyedül nem lehet
cselekedni. Az önkéntesség hatványozottan fontos az erdélyi magyartársadalomban,
hiszen az önkéntes olyan feladatok megoldására vállalkozik, amelyeket az állam
képtelen ellátni vagy elhanyagol. Létérdekünk, hogy minél többen
szervezetekbe tömörüljünk, mert csak így él társadalmunk, így nem kallódunk
el. Minden erdélyi magyarnak tartoznia kell valahova. Ha ezt nem ismerjük fel,
nagy veszély fenyeget bennünket. Ha csak hallgatunk, panaszkodunk, nem figyelünk
másokra, nem támogatjuk kezdeményezéseinket, ha egoisták és önzők
vagyunk, akkor széthull társadalmunk. Kisebbségi létünkben és személyes
életünkben is csak úgy várhatunk változást, hogyha merünk vállalkozni,
és képesek vagyunk ebbe másokat is bevonni.
Polgári
társadalmat csak önkéntes, autonóm gondolkodású emberek építhetnek fel.
Ha egy ilyen világot akarunk, akkor ezért tennünk is kell valamit. Az önkéntes
munka nem önmagáért van és az erös motiváltság és elkötelezettség okán
legtöbbször szakmai teljesítmény, sőt hasonló igényességet várnak
el a fizetett foglalkoztatóktól is!"
A
Civilfórumból idézet
*
Újra elhangzott, hogy a szomszédos falvakból is érdeklődnek a lap iránt.
Nagyon előnyös lenne, ha bekapcsolódnának ők is, mert Csíkszeredában
500drb. lapot ugyanannyiért nyomtatnak, mint 250 drb.-t! Ezért önkéntes
munkatársakra lenne szükség, akik a szomszédos falvakból eljuttatnák az
anyagot. Ez nagyon igényes és kitartó munkát követel. Várjuk a jelentkezést
és részvételt! A kezdeményezés és a kivitelezés megtörtént, senki sem
mondhatja, hogy „nem lehet..!"
*
Több támogatást és informálást vártunk és még várunk azoktól, akik
afalu dolgaival foglalkoznak. Ismételten kértük, hogy vegyenek részt ebben a
nagyon igényes és az emberekért történő munkában. A fórumokon a polgármester
urak és rendőrfőnök úr szokott résztvenni, de nemcsak ők azok,
akik a falu gazdasági, szellemi, lelki stb. dolgaival kellene foglalkozzanak. Több
informálást és törődéstés részvételt kérünk.
*A
tanácsi határozatokat meg kellene jelentetni a lapban, vagy valamiképpen
tudni kellene róluk. Söt, a sze-mélyekre vonatkozó dolgokat személyesen
kell tudatni.
*A
legelők ügyéről a lapban is megjelentek bizonyos dolgok és semmi
sem történt. Ami a lapot illeti, nem akarunk (és szándékosan soha nem is
tettünk) igaztalan dolgokat kiírni. Ezért mindenkitől elnézést kérünk!
*Ha
nincs civilszerveződés, akkor a legelő dolgai sem megoldhatóak. „Nem
a tanács dolga."
*1993
után az RMDSZ negyedévenként összehívta a szervezetét és működött.
A működés-képtelenség oka elsősorban nem helyi jellegű, inkább
a felsőbb vezetőségtől ered.
*Falubizottság
is alakult 1991-ben. Voltak utcafelelősek is.
*A
földek adózásánál feltevődik a kérdés, hogy mire fizetünk adót?
1991-ben , „jól megcsinálták a földek visszaadását!” Most ki felel azért?
*Az
intézményeknek külön erdőik voltak (nem közbirtokossági!) –hol
vannak ezek?
*A
bárcákat a magánerdőkből adják azoknak is akiknek nincs erdöjük.
Hogy van ez?
*Újra
a legelőkről: „a legelőtulajdonosokat össze kellene hívni és
a polgármesteri iroda kellene megbízottakról gondoskodjon a legelőkkel
kapcsolatosan."
*2001
decemberi Etéd község lapjábanmegjelent:"....a magánerdö területek a
tulajdonosok birtokába kerülnek 2001. végéig. ...annak a famennyiségnek,
amit az erdészeti hivatal eladott a két kitermelőnek, az ellenértéke a
megkötött szerződés értelmében a tulajdonosokat illeti, mely összeg a
területek arányában előreláthatólag február folyamán visszaosztódik
mindenkinek 2002-ben." Erre pontos választ fogunk kapni a következőlapban.
*Lehetővé
kell tenni, hogy a Polgármesterrel négyszemközt is lehessen beszélni.
*"Ragaszkodj a magadéhoz: ne mondj le könnyen se arról ami a tiéd, se arról ami téged megillet. Ne felejtsd el, hogy amit őseidtől kaptál, azzal el kell számolnod utódaid előtt. El ne idegenítsd, amit nem csak magad, hanem néped közös vagyonának is érzel. Ne mondj le olyan jogokról, amelyekre gyermekeidnek is szükségük lesz!"
(mondta
Kacsó Sándor)
*Javaslat:
azokat az etédieket is kellene kérni, akik a városokban dolgoznak, segítsenek,
kapcsolódjanak bele Etéd szorult helyzetének a problémáiba. Például Grünstein
(Péter) Irma intézi Csikszeredában a lap kinyomtatását.
ADOMÁNYOK:
Köszönjük,
akik a lapon dolgoznak és mindenki nevében.
******************************************************************************************
Kádár
Gyula, a Történelmi Magazin szerkesztője írja:
"Örvendek
a helyi kiadványnak, mert így rendszeresen közölni lehet a faluban történt
eseményeket és pontos nyilvántartásként év végén össze lehet fogni egy
füzetbe. Némi történelmi anyagot is be lehet tenni. Ilyen tájékoztató
kiadványokra bizony szükségvan. Kivánok eredményes munkát."
******************************************************************************************
Egyházi
híradó:
Március
3-án Szentségimádás volt aKatolikus templomban. Vendég pap is volt. Az
iskolások szép számmal megjelentek, sajnos a hívek közül sokan hiányoztak...
Az
idén októbertől-októberig Rózsafüzér évet tartanak az egész egyházban.
Itt minden vasárnap fél kettőtől kezdődik a rózsafüzér ima a
mise előtt.
******************************************************************************************
*
Műtrágya: Akinek 2,5 ha.-n aluli külterületű szántója van és
megműveli, ötven áranként kap egyzsák mütrágyát.
*
Fát a patak mellett csak közhasználatra lehet kivágni.
*
Legtöbb szó az erdőkről esett. "Az erdők visszaadásával
kapcsolatosan nem volt elég felvilágositás azemberek felé, ezért vannak,
akik nem kérték idejében vissza az erdőjüket. Ez nagy baj." A
fakitermelők továbbra viszik a fát és rontják a falu utjait.
*
A "községi erdők", melyekkel a falu rendelkezett, megvannak."
A TV. díjat nem itt szabják meg, hanem a kábel TV. határozza meg.
*
Február végén és március elején sok lopási kísérlet történt, föleg
az egyedülálló özvegyasszonyokat ijesztgetik. Reméljük, hogy a rendőrség
intézkedik ezzel kapcsolatban. /A szerkesztőség./
******************************************************************************************
*Erdőtulajdonosok
figyelmébe! A ProForest szövetkezés hivatalos tisztázásértmindenki
jelentkezzen ifj.Kovács Elek-nél minnél hamarabb!
*A
fátszállító teherautók csak a községiutakra fízetnek használati díjat,
ígyMakfalván is csak ami községi út. (Azetédi megyei, nem községi út.)
*A
siklódi kultúrházat vissza kellenekapni, hiszen a község többi
falvaibanrendben vannak a kultúrházak. Sajnos asiklódi életveszélyes állapotban
van. Asiklódi nép visszakéri a kultúrházat. A tanács dolgozik a megoldáson.
A többifaluban a kultúrházak megvannak, de kultúrális tevékenység
nincsen!
*A
piacon a székelykapu mögött újraborzalmas a szemét: ne felejtsük el,hogy
az iskolás gyermekek odajámak akönyvtárba!! Egy cseppet sem törődünkmár
velük? Akkor mit várunk tőlük?Igaz, már a szép székelykapu is, mint a
volt községháza épület tatarozásra és rendezésre vár: annális inkább,
mert szemben van a templommal!
*Ha
a változás óta minden évben vala-mit megvalósítottak volna, akkor nem így
nézne ki Etéd!
*A
piaci híd alatt rettenetes szemét van felhalmozva, mi lesz ebből?
*A
tulajdonjogot tiszteletbe kell tartani: ezért is a legelőtaxát be fogják
indítani!
*Az
„állami legelők" dolgáról is szóvolt.
*Kőrispatakon
tiszta, működő a közvéce. Etéden miért nem lehet ezt megoldani?
******************************************************************************************
Idézet
a Történelmi magazin 2003. áprilisi számából:
„Hétfaluban
(Barcaság) a helyi értelmiségiek aktív munkát fejtettek ki a népnevelés
területén." 5 tanító és 4 lelkész nevét sorolja fel:
„Nekik
köszönhető, hogy a 19. sz.végén Hétfaluban valóságos gazdasági és
kulturális fellendülésröl beszélhetünk."
******
***********************************************************************************
Hírdetés:
Közöljük,
hogy ezután a vitafórumot nem fogjuk minden alkalommal a tévében hirdetni,
de minden hónap első szerdáján 13-órától megtartjuk a tanácsnál.
Mindenkit hívunk a megbeszélésre. Erre a számra nem szedjük a hozájárulási
díjat. Mindenki ingyen kapja a lapot.
******************************************************************************************
Édesanyám,
ha szereztem is örömet néked
mondd
mi az? A jó tanulás? A hallgatás?
Ez
nem öröm, hiszen te nekem sokkal
nagyobb
örömet adtál, az ÉLETET.
Az
élet, ha néha rossz is, te arról nem tehetsz.
Nem
tudhattad, hogy
az
élet kegyetlen is LEHET!
Lőrinczi
Ágota VIII. oszt. Tanuló
Köszönet Édesanyámnak
Kicsi
voltam, pelenkáztál,
A
pólyámban alig láttál,
Kis
ruhákba öltöztettél
Engem mindenhová vittél.
Nőttem,
nőttem, cseperedtem
A
pólyámban alig fértem,
De
te úgyis szorongattál,
Szeretgettél,
dadusgattál.
De
egyszer csak megint nőttem,
Minden
nap új szavakat szöttem:
Anyu,
apu, tata, mama,
Minden
szócska könnyü, kurta.
Óvodássá
nőttem, értem,
Kis
táskámmal veled mentem.
Óvodásból
sulis lettem,
A jó jegyeket haza vittem.
Megköszönöm
én most néked
Ezt
a sok jó tettet,
Puszit
adok én most neked:
-"Köszönök mindent."
Szebb
köszönet nincs is ennél
az
egész világon,
A
legboldogabb te legyél.
Madárka
is ezt zöngi a fákon.
Birtalan
Eszter V. oszt. tanuló
A
legdrágább kincs
Számomra
csak ö lehet
Ő,
az én drága, féltő
Édes
jó anyám.
Születésem
óta nevelt,
Óvott,
ápolt, vigyázott rám.
Ő
tanított minden jóra,
Az
én édes jó anyám.
De
mikor sírva fakadtam
Könnyeimet
letörölte szépen,
Áldott
két kezével
Az
én édes jó anyám.
Simonfí
Erzsébet VI. oszt. Tanuló
******************************************************************************************
Az
iskolában diáktalálkozóra készülünk. Az idén Piliscsabára (Magyarországra)
utaznak a kárpátaljai, erdélyi és magyarországi csoportok, akik tudásukat
is össze fogják mérni történelemből, sportból, zenéből,
megismerik egymás történelmi sorsát, azt is, hogy miért választják el öket
történelmi határok. Tavaly a kárpátaljai Aklihegyen zajlott le ez a rendkívülien
szép és hasznos rendezvény. Jövöben Etéden lesz újra a találkozó.
Gagyi
Éva tanárnő
******************************************************************************************
Szerkesztette:
Gagyi Éva tanárnő, Jakab Irma titkárnő, Menyhárt Tünde tanárnő,
Nagy Zoltán ig. tanár, Csetri Mózes ny.tanító, Kelemen Attila.