ETÉD
KÖZSÉG LAPJA
"Ora et labora"
Imádkozzál és dolgozzál!
|
ETÉD KÖZSÉG LAPJA "Ora et labora" Imádkozzál és dolgozzál! |
2004. április 12, szám
"Ha pedig Krisztus fel nem támadott akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is." Ha az apostol feltette a nagy kérdést, akkor mi is elgondolkozhatunk rajta, mi lenne akkor a világból és belőlünk, ha Krisztus nem támadott volna fel? Fel kell vetnünk a kérdést, mert nagyon sok ember nem hisz a feltámadásban, vagy kételyei vannak felőle. Milyen lenne az ember(iség) élete, a világ, ha Krisztus. nem támadott volna fel!? Az ember, a világ szenvedne és meghalna a nélkül, hogy megtudná, mi a baja. Nem tudna az ember rájönni arra, hogy őt olyan betegség emészti, amit Jézus bűnnek mondott.
Jézus feltámadása nélkül ülnénk a bűn fertőjében, gyászban és siralomban, mert nem lenne, aki megvigasztaljon. Csődöt mondana az egyéni és közösségi élet, mert nem jönne szabadulás, mert aki szabadítást ígért, és a sötétségben élő népnek világosságot: az meghalt a kereszten. "Ám de Krisztus feltámadott a halottak közül...", - Kétezer esztendő óta megújuló hitvallás. Akárhogy viszonyul hozzá a világ, akármire jusson a gondolat, bármit suttogjon a kételkedés, hangoskodó legyen bár a kihívó tagadás: Krisztus feltámadott! Benne az új élet jelent meg. Az Ő ereje minket is új életre támaszt, az által, hogy az Ő feltámadása, a mi dicsőséges feltámadásunk biztos záloga. (H.K.45). Mindez csak a hit számára valóság. Mint ahogyan fényt nem érzékel a világtalan, hangot fel nem fog a nem halló: nem tudja az Élet Fejedelmének világát felfogni, nem tud oda belépni, ott élni, csak az, aki hisz a megfeszített és feltámadott Krisztusban.
Feltámadása után nem a farizeusoknak, nem a főpapnak, de megjelent a síró asszonyoknak. Nem Pilátusnak, de megjelent Péternek a többi tanítványnak, a kételkedőnek is. Hány imádkozóhoz tért be és tette őket bizonyossá a felől, hogy ígérete igaz és ámen. Nem hagylak titeket árván, eljövök hozzátok: Én élek, és ti is élni fogtok!
Mike Miklós ref. Lelkész
„Ha nem születtem volna is magyarnak,
E néphez állanék ezennel én,
Mert elhagyott, mert a legelhagyottabb
Minden népek közt a föld kerekén. "
Petőfi Sándor: Élet, vagy halál
„Árpád apánk, ne féltsd ősi nemzeted,
Nem veszhet el, ha eddig el nem veszett... "
Mint minden évben, az iskola most is szép műsort készített március 15-e megünneplésére. Az iskola furulyacsoportja, énekkara és az énekes etédi felnőttek szerepeltek. A piacról legalább háromszázan vonultunk le a millenniumi zászló kíséretében a Katolikus templomhoz, hogy megemlékezzünk Jósika Miklósról és Kisfaludy Sándorról is.
A műsor a következő volt.
1. Magyar himnusz (Isten, áldd meg a magyart!)
2. Tiboldi Elek polgármester úr ünnepi beszéde.
3. Megütik a dobot, Most szép lenni katonának. Éneklik: Kovács Kinga VIII. és Kovács Greta III. osztályos tanulók és az énekkar.
4. Ábrányi Emil: Petőfi. Szaval: Birtalan Margit óvónő.
5. Ezernyolcszáznegyvennyolcban, Árpád apánk. Éneklik Kovács K., Kovács G. és az énekkar.
6. Boldogasszonyanyánk.... Énekli Szőcs Éva V. oszt tanuló.
7. Wass Albert; Emlékezés egy régi márciusra. Szaval: Nagy Ágnes tanítónő.
8. Kossuth Lajos, Kossuth Lajos azt írta a levélbe.... (furulyások, kórus).
9. Mike Miklós tiszteletes úr beszéde
10. Tebenned bíztunk...
11. Ki tudja merre, merre visz a végzet...
A katolikus templom kerítésben a márványtábláknál:
1. Nagy Zoltán iskolaigazgató mondott megemlékező beszédet.
2. Kisfaludy Sándor: Nemzeti ének (furulyák, kórus)
3. Hej, én édes jó Istenem! (furulyások)
4. Isten, áldd meg a magyart!
Kőrispatakon, Küsmődön és Énlakán is megünnepelték március 15-ét.
ISMERTETŐ a szociális segélyt igénylő személyek jogairól és kötelességeiről:
Romániában a szociális segélyt igénylő személyek törvényét a 416/2001-es számú törvény szabályozza. Mindazok a személyek, akiknek a havi nettó jövedelme nem haladja meg a következő összeget jogosultak a szociális segélyre:
1 személyre esőjövedelem 825.000 lej/hónap
2 személyre eső jövedelem l .480.000 lej/hónap
3 személyre esőjövedelem 2.057.000 lej/hónap
4 személyre eső jövedelem 2.547.000 lej/hónap
5 személyre eső jövedelem 3.041.000 lej/hónap
6 5 személyen felüli háztartásban minden személyre 205.000 lej/hónap.
Ezen segélyeket azok a személyek, családok vagy egy háztartásban élő személyek igényelhetik, akik román állampolgárok, lakhelyük Romániában van és azon a lakhelyen, ahová a személyazonosságiuk érvényes. A szociális segély járadékot a megvalósított jövedelem és a minimális garantált bér közti különbség alapján állapítják meg. A szociális segélyre rászorultak kötelességei a következők:
1. Összeállítani az aktacsomót, amely a következő iratokat tartalmazza:
-kérés az igénylésre,
-a jövedelmet biztosító akták,
-egyéb megvalósított jövedelem bevallása.
2. Ha változás történik a család létszáma, valamint a jövedelem módosulásában 30 napon belül közölni kell a polgármesteri hivatallal.
3. Azok a személyek, akik szociális segélyt igényelnek és munkaképesek (18-60) kötelesek jelentkezni a munkaelosztónál Keresztúron. Minden harmadik hónapban kell jelentkezni és amennyiben a munkaelosztó nem tud munkahelyet biztosítani kötelesek 72 óra közmunkát végezni. Nem számítanak munkakötelesnek azok a személyek, akik 7 évesnél kisebb gyermeket nevelnek, ha 4 hónapnál több idős terhesek, vagy ha I-II kategóriába besorolt betegek. Etéd községben jelenleg 228 drb. doszárt tartanak nyilván, az egy hónapra kifizetendő összeg 111.117.000 lej. A munkaköteleseket falvanként a faluban lévő tanácsosok tartják nyilván és ők próbálják á közmunkát megszervezni.
Etéden a következő munkálatoknál vettek reszt ezek a munkások:
-sáncok kipucolása, kaszálása, kavicshordás a gödrökbe és a kijelölt helyekre, valamint kavicsterítés,
-fagyűjtés, fahordás és favágás a tanácsnál és az iskolánál
-legelőtakarítás a falu mindkét csordájánál
-részt vettek a kultúrotthonnál a cserépforgatásnál, csatorna javításnál, takarításban a közterületeken és a központban,
-kőhordás és kavicshordás a munkapontokon, ahol a munka folyt
-kipucolása, befödése és bekerítése a dögkertnek.
A téli hónapokban nehezebb ezeknek az embereknek munkát biztosítani az időjárás viszontagságai miatt.
Máthé Lóránt alpolgármester
Pár gondolat az önkormányzat működésének alapját képező és a működést szabályzó, helyben kibocsátható rendelkezésekről:
Tisztelt újságolvasó! Napjainkban nagyon sokat foglalkozunk az önkormányzatisággal, de véleményem szerint pontosan nem ismerjük, hogy miben is nyilvánul meg ez. Sokan hajlamosak azt hinni, hogy az önkormányzat a hozzá tartozó adminisztratív területen szuverén módon intézkedik, törvényeket hoz és azokat végrehajtja vagy végrehajtatja, közpénzeket költ kénye kedve szerint, javakat oszt vagy elkoboz, adót állapít meg vagy töröl, tehát egyszóval amit akar azt tesz. Nahát ez nem éppen így működik, s éppen ezért egy pár gondolatot szeretnék lapunk hasábjain keresztül a tisztelt olvasóval megosztani, azért hogy ez által a félreértésekből tisztázni lehessen egy párat.
Teljes önkormányzatiságunk alapját a jelenleg érvényben lévő román törvények képezik. Ezen törvények figyelembe vételével és a törvények biztosította keretek között hozhat a tanács határozatokat melyek az önkormányzat területére érvényesek és kötelezők. Ezzel rá is tértem arra, hogy a tanács által jóváhagyott és kiadott dokumentum neve "Határozat". A határozat elfogadásának módja a következő:- bizonyos számú tanácsos vagy történetesen a polgármester a tanács elé terjeszt egy úgynevezett határozattervezetet megindokolva természetesen a határozattervezetben szereplő probléma fontosságát vagy történetesen a végrehajtás esetén a közrészére történő pozitív változás jelentőségét. A tanács vagy elfogadja vagy, elutasítja. Az elfogadott határozat felterjesztődik a prefektúrához ahol a törvényesség betartásának ellenőrzése után, ha minden rendben a határozat alkalmazásra kerül.
Egy pár olyan intézkedés melynek végrehajtása elfogadott határozat alapján történik:
-a község költségvetésének elfogadása és végrehajtása,
-a költségvetés évközbeni módosítása,
-a település részvétele kistérségi társulásokban, egyesületekben vagy szervezetekben,
-az államosított ingatlanok visszafoglaltatásának jóváhagyása,
-tartalékalap létrehozások elfogadása, melyből gyorssegélyben részesíthetők azon személyek, akiknek javaikat tűz semmisíti meg.
Úgy gondolom, hogy a felsoroltakból fogalmat alkothat az olvasó arról, hogy milyen tartalmú határozatok hozódtak a tanácsüléseken. Az természetesen más kérdés, hogy melyik milyen mértékben járult hozzá a település pozitív irányú fejlődéséhez.
Még valami, ami azt hiszem fontos ahhoz, hogy teljes legyen a kép: tudni kell azt, hogy évente átlagosan 20-22 határozat születik község szinten és azt még hozzá kell tenni, hogy jelen pillanatig Etéd tanácsának határozatait egytől-egyig törvényesnek találta a prefektúra.
A tanács határozatai mellett egy másik dokumentum az úgynevezett "RENDELET" melyet eltérően a határozatoktól a polgármester jogában áll kiadni. Ezen rendeletek fontossági sorrendben a második kategóriához tartozó ügyek rendezésében kapnak szerepet. Polgármesteri rendelettel hívódik össze a tanács rendes havi ülése vagy esetleg a rendkívüli ülés is, ilyen határozattal hagyódik jóvá a társadalmi segély is vagy a családi pótlék. A rendkívüli társadalmi segély odaítélése is rendeletet igényel. Itt sorolhatnám még tovább azokat a megoldásra szoruló problémákat melyek rendezéséhez rendeletre van szükség. Minden rendeletet a határozatokhoz hasonlóan a prefektúrához terjeszthetik fel a törvényesség betartásának megvizsgálása végett. Évente átlagosan 200 rendelet hozódik. Itt meg kell jegyezni, hogy minden rendelet a hatályban lévő törvények betartásával hozódott, ugyanis nem utasítottak vissza egyet sem a 2000-2004-es ciklusban. Még talán azt meg lehetne jegyezni, hogy a rendelet érvénybe lépéséhez nem szükséges a tanácsjóváhagyása. Még nagyon sokat lehetne közreadni a tanácsi munkáról de azt gondolom, hogy nem lenne helyes megtölteni a lapot ezen témával, lévén hogy még sok fontos közölni való akad, de ha szükségeltetik a következő számban is vissza lehet térni és folytatni a témát.
Tiboldi Elek polgármester
(Szerk. megjegyzése: A polgármester úrtól a következő címmel kértünk anyagot: "A tanács által hozott fontosabb határozatok és azok megvalósítása a választások óta eltelt időszakban, a község gyarapodása érdekében." - de amint látható a határozatok meghozatalának formai kivitelezéséről és a rendeletekről szól az anyag. Nem pedig azok tartalmi vonatkozásairól.) Sz. G.
Pár gondolat válaszként a feltett kérdéscsoportra, ami az Etéd községi RMDSZ tevékenységről szól a választások óta eltelt időszakban:
Jelen pillanatban 517 tagot tartunk nyilván, természetesen ez a szám nem beskatulyázott tény, ez napról - napra változik. A választások óta a tagdíjat az RMDSZ tisztségviselők hozzájárulásából valamint az RMDSZ szervezet által a Magyar Igazolvány kiváltásához szükséges igazolás kibocsátásának ellenértékéből fedeztük. Az elgondolás az volt, hogy legalább 3 éves tagdíjat egyszerre gyűjtsünk be és ebből a szervezet részére egy irodát hozzunk létre, ami remélem az idén meg is fog valósulni. Gyűlésekkel sajnos nem sokat zavartuk az embereket, sokak bánatára de a kapcsolattartás már a munkánkból fakadóan mindennapos volt és az is az emberekkel. Ami a Magyar Igazolványok kibocsátását illeti mindenkinek lehetősége volt és van is igényelni, mert a szervezés és a kiszolgálás nagyon jó volt és remélhetőleg az is marad. Személy szerint 282 igazolást adtam ki azon személyeknek, akik igényelték. Ezen kívül az egyházak is adtak igazolást, úgy hogy község szinten a kiadott Magyar igazolványok száma meghaladja a 750 darabot. A község falvainak szervezeteivel nagyon nehéz lett volna kapcsolatot tartani mert úgy gondolom, hogy azok nem léteznek, de a tagokkal a kapcsolat mindennapos. A széki szervezettel a kapcsolat igen gyümölcsöző volt, sok támogatást kaptunk s itt ki kell mondani, hogy anyagit is a költségvetési pénzek leosztása terén.
Köztudott, hogy választások következnek, s éppen ezért szeretnék egy őszinte kérést tolmácsolni a tagság felé, mely a következő lenne: köztudott, hogy nagyon kevesen vagyunk, s éppen ezért együtt keressük meg azokat, akik képesek a közért tenni, eredményesen munkálkodni a jobbért, a felemelkedésért. Hogy jövőnk szebb és jobb legyen szükség van minden egyes Magyar ember munkájára, tehetségére, de nem utolsó sorban felelősségvállalására és tenni akarására. Gondoljon mindenki arra, hogy szavazatának leadásával ne csak állampolgári jogát gyakorolja, hanem hozzájáruljon ahhoz, hogy a Magyar ember sorsa javuljon, jövője tisztább, élete könnyebb legyen itt ezen az ősi Magyar földön.
Tiboldi Elek, az RMDSZ választmány elnöke.
Aki hosszú időre tervez, építsen iskolát, tartja egy régi mondás. Ha régen így volt, akkor napjainkra még inkább érvényes ez a megállapítás. Az iskola társadalom, egy közösség fejlődésének meghatározó tényezője, amiből az következik, hogy az iskola minőségétől függ egy közösség életminősége is, ami fordítva is igaz-egymást kölcsönösen befolyásolják. Ebből a gondolatból kiindulva megállapíthatjuk, hogy nem lehet közömbös senki számára az, hogy milyen az iskola, mi történik az iskolában, milyen eredményeket érnek el iskolánk tanulói.
A 2003-2004-es tanévben az etédi Jósika Miklós Általános Iskolában 160 tanuló iratkozott be, 80 tanuló az I-IV osztályban, 80 tanuló az V-VIII osztályba. Tanulóközösségünk összetétele - mint álltalába máshol is, talán még hangsúlyosabban - nagyon heterogén, (vegyes). A tanulók 60%-a hátrányos helyzetű, nehéz körülmények között elő családokból származnak, amely családok nehezen tudják biztosítani az iskolába járás alapvető feltételét (élelem, ruha, tisztálkodás) aminek azonnali következménye a lemorzsolódás (kb.20 tanuló) és a hézagos iskolába járás.
A helyzet talán mégsem annyira tragikus, amint az előző számok mutatják. Iskolánkban vannak jó, sőt nagyon jó képességű tanulók is. Nagyon sok olyan szülő van, aki megérti a tanulás fontosságát. Nevelő közösségünk feladata, hogy minden gyereket a lehető legmagasabb tudásszintre emeljünk, amely szint tanulónként változik.
Az eredményesség legfontosabb fokmérője az évenkénti úgynevezett kisérettségi vagy abszolváló vizsga, a VIII. osztályt végző tanulók számára. Sikerként könyvelhetjük el, hogy 2003-as év végzettjei közül a kisérettségire jelentkező tanulóink mindenike jól vizsgázott és helyezkedett el az általa választott profilú IX. osztályba. Tanulóink minden évben résztvesznek a tanfelügyelőség által szervezett tantárgyversenyeken, ahol dicséretes eredményt érnek el. Ebben a tanévben 3 tanuló jutott el a magyar tantárgyverseny megyei szakaszára és 1 tanuló matematikából szintén a megyei szakaszra. Iskolánkban hatékony iskolán kívüli tevékenységet is folytatunk, amelyet elsősorban a tanulók életre való nevelését erősítik. Lelkes tanulócsoporttal évente részt veszünk egy Kárpátmedencei-magyar iskolatalálkozón, amelyen öt országból Magyarországról - a piliscsabai Ward Mária Általános Iskola Gimnázium, Kárpátaljáról az - aklihegyi Általános Iskola, Felvidékről - a komáromi Marianum Gimnázium, Horvátországból - a laskói és kopácsi Általános Iskola, Erdély - Etédről a Jósika Miklós Általános Iskola - összegyűlt gyerekek mérik össze tudásukat történelem, vallás, művészet, sport területeken. Ebben az évben, április utolsó hetében, Komáromban lesz a találkozó. Ezekre a találkozókra való felkészülés a megfeszített szellemi munka mellett nagy pénzbeli támogatást igényel szülőktől, nevelőktől egyaránt. Mindenért kárpótolnak a szép eredmények, amiket tanulóink a különböző versenyeken elérnek- sok alkalommal „ráverve" a nálunknál idősebb tanuló csoportokra. Ezeken a találkozókon rájövünk, arra hogy bár országhatárok választanak el egymástól, mégis együvé tartozunk, mert mindannyian a magyar nemzet része vagyunk. Tanulóink két alkalommal adták hírül a világnak a Duna TV-ben való szereplésükkel, hogy mi is vagyunk, hogy Etéden is őrizzük hagyományainkat, hogy mi is élni akarunk. Ha tanulóink részt vesznek a környékbeli szavaló versenyeken, akkor mindig díjakkal térnek haza és legtöbbször a legfényesebbel! (évente 2-3 alkalommal). Nemcsak a kiváló képességű gyermekek seregszemléje a hagyományos farsangi bál-karnevál. Ez az alkalom, amikor minden szülő gyönyörködhetik gyermekében, minden gyerek szerephez jut. Itt sokan vagyunk és sokfélék, így nem mindig találjuk meg a közös hangot, de törekszünk hogy, mindenki jól érezze magát. Nem a teljesség igényével írom ezt a beszámolót. Úgy gondolom, hogy ezáltal mindenki betekintést nyerhet az iskolai életbe, hisz senki számára nem lehet közömbös az iskolai élet, hiszen előbb - utóbb az itt elvetett mag kikel, szárba szökken és termést is hoz. Kívánom, hogy ez a termés mindenki gazdagodását szolgálja.
Nagy Zoltán ig. tanár
Szerény véleményem az etédi tulajdonjog és a demokrácia tiszteletbenntartásáról és tájékoztatás hiányáról:
Ha visszapillantunk a távoli és a közeli múltba, volt népi-demokrácia, aztán szocialista-demokrácia és most állítólag polgári-demokrácia van. Ezeknek a fogalmaknak úgy a múltban mint a jelenben kellett volna éreztessék hatásukat. A demokrácia úgy működik, ha a demokratikusan gondolkozó emberek működtetik és erkölcsi tekintélyük is van. Sajnos, még ma is durva erőszak és a jogtiprás uralja a közéletünket, amely gátolja a tisztességes gazdasági kibontakozás elindulását. Véleményem szerint tisztességes körülmények között a törvényességnek, a jognak és a nyilvánosságnak kellene érvényesülnie.
Most néhány idézet:
2002. Udvarhelyi Híradó 7. szám, (jan.25) „Az etédi polgármester elmondta, hogy neki nem volt választási programja, csak célkitűzései. Ezek közül a legfontosabb: képviselni a falusi embert."
Etéd község lapja 2001. december, Erdő problémák cím alatt:
„Megjegyzendő, hogy annak a famennyiségnek amit az erdészeti hivatal eladott a két kitermelőnek, az ellenértéke a megkötött szerződés értelmében a tulajdonosokat illeti, mely összeg a területek arányában előreláthatólag február folyamán visszaosztódik mindenkinek." Aláírás Tiboldi Elek polgármester.
Ezekből az ígéretekből mi valósult meg polgármester úr?
Még van kérdésünk: ki adta át és vette át a visszaadott magán erdőterületet, (jegyzőkönyv és átvevő bizottság aláírásával)?
Birtalan László
Szeretem szülőföldemet, a Székelyföldet. Itt zöldebb a tavasz, aranylóbb a nyár, színesebb az ősz, tisztább fehér a tél mint másutt.
Szeretem így a szinte járhatatlan útaival, elnéptelenedő kiöregedett falucskáival ahol meggörnyedten verejtékeznek gyermekeinkért unokáinkért a „Csaba tudói és keresői".
S mert szeretem, sokszor hasít belém a fájdalom, hogy miért jutott ilyen mostoha sors, miért ilyen elhanyagolt ez a Bethlen Gábor látta tündérkert gyöngyszeme, -ez a Székelyföldnek nevezett jobb sorsra érdemes tenyérnyi hely és szorgalmas népe, mely több mint egy évezrede itt őrzi őseinek álmát s ringatja bölcsőbeli gyermekeit egy szebb jövendő reményében. Almatlan éjszakáimon riaszt a kérdés: miért kell ennek így lennie, miért csak a morzsa jut nekünk abból amiben sokan úgy dúskálnak? Valamit tenni kell, hogy visszajöjjön a rendtartó székely falukép, ahol minden nemzedék megtalálja számítását és megélhetését. Töprengéseimből, hogy miért szigorodtunk 250.000-rel kevesebbre, miért vagyunk oly megpróbált mostohák, - egy reménység színeivel keretezett meghívó ébresztett fel A Magyarok Világszövetsége „Quo Vadis Székelyföld" konferenciára hívott, meg Csíkszeredába 2003. június 21-re. S mert véletlenek nincsenek, a Rákóczi szabadságharcra való emlékezés 300. évfordulóján éreztem, hogy megmozdult valami itt Székelyföldön:- rendezni végre közös dolgainkat s új jövőképet alakítani gyermekeinknek. Mert sok a 15 év alatt a közülünk kiszakadt és kitántorgó!
Itt éreztem meg és értettem meg, hogy az igazságos dolog igazságos embereket vonz magához és mind többen és többen leszünk akik felfelé merünk nézni. 2003. október 26-a életem egyik legszebb napja. A Székelyföld minden részéből a nyolc szék képviselői összesereglettünk, hogy mint mindig viharos történelmünkben, mint őshonosok a Székelyföld jövőjéről beszélgessünk Sepsiszentgyörgyön, Háromszék szívében. Udvarhely székből 51 küldött indult el s köztük voltunk mi is Etéd község képviselői: Jómagam, Nagy Zoltán tanár, Kutasi Mihály tanár, Dávid András gyógyszerész, Dancs Etelka, Zöld József, Mihálcz Mária. A küldöttek a városi könyvtár olvasótermében megválasztottuk a széki vezetőséget. Az Udvarhely széki Székely Nemzeti Tanács elnökének 43 szavazattal engem választottak meg. Alelnök Incze Béla, volt parlamenti képviselő, míg titkár Thamó Csaba tanár lett. Éreztem a felelősség súlyát amelyet szűkebb szülőföldemen a népakarat tett vállaimra. A zsúfolásig megtelt régi városházán ahol azok a híres reményt keltő szavak elhangzottak: „Lesz ágyú!" alakult meg a Székely NEMZETI Tanács. Az SzNT elnökének egyhangúlag Csapó József szenátort választották meg a lelkes egybegyűltek a szívek dobogásában benne volt a szent reménység: Lesz a Székelyföldnek autonómiája! Ez megmaradásunk és jövőnk egyetlen lehetősége! Az SzNT alelnökének Udvarhely székből Szász Jenő, míg jegyzőnek Dr. Farkas Csaba és András Imre választattak meg. A székely nép történelmet írt!
Az SzNT nem politikai párt, hanem civil szerveződés és nem valakik vagy valami ellen jött létre, hanem a Székelyföld autonómiájáért. Ez nem új, hisz az 1200-as évek dokumentumaiban már megtalálható, hogy a Székelyföld saját státussal, sajátos közigazgatással, sajátos területi önkormányzatként működött és ezt meg is védte. Megfogalmazódott hogy a székelység Székelyföld őshonos magyar nemzetiségű lakossága. Székelyföld számára a nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott és az Európai Unió államaiban: gyakorlottá vált területi autonómiát igényli
A Terre Siculorum autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását - csak azokat a jogokat próbálja biztosítani őshonos lakosai számára mely minden embert megillet bárhol is éljen a világon. Ez elemi jog, szabadon, szabadságban élni a szülőföldön, a hagyományokat és nemzeti értékeket megőrizve. 2004 január 17.-én a SzNT küldött - gyűlésen elfogadtuk a Dr. Csapó József által elkészített és arra hivatott bizottsági tagokkal egyeztetett Statutumot. Ugyancsak egyhangú döntés született, hogy a Székelyföld Statútumát minél hamarabb a Románia Parlamentje elé terjeszti a SzNT. Megjegyzem, hogy mivel a székelyföldi RMDSz szenátorok és képviselők közül csak a beteges Birtalan Árpád vállalta, hogy eleget tesz a felkérésnek. A Parcium jött segítségül és Toró Tibor – Énlakán született az édesapja, édesanyja etédi - Szilágyi Zsolt szenátor, Kovács Zoltán, Vekov Károly képviselö, Pécsi Ferenc képviselő vállalták, hogy bábáskodni fognak a nemes ügy felett. Bárky Éva sorait idézem: ”Nem szabad elkeseredni ha az erdélyi politikusok is a román kormány felé nagyobb lekötelezettséget éreznek mint a saját népükhöz." (Sajnos ez beigazolódott.)
A Székely Nemzeti Tanács nem indul a helyhatósági választásokon, de azon politikai szervezeteket, pártokat támogatja, akik felvállalják a Székelyföld autonómiájának az ügyét. Ez pedig a Magyar Polgári Szövetség, mely 2004. január 31.-én alakult meg Székelyudvarhelyen s elnökének Szász Jenő polgármestert választotta. Az M.P.Sz. felvállalja a Sz.N.T. valamint az E. M. N. T. autonómia koncepciójának támogatását valamint teljes körű parlamenti képviseletét. Szavatolja a választások tisztaságát, és lehetőséget nyújt azoknak, akik a langyos politizálásból kiábrándultak és megcsömöröltek, hogy választási jogaikat gyakorolhassák. "Keresztény, nemzeti és polgári szövetséget kötöttünk. Keresztényit, mert istenfélők vagyunk, nemzetit, mert magyarok vagyunk, polgárit, mert tudjuk nincs egyéni boldogulás közjó nélkül és nincs közösség értékmentő egyén nélkül. „Hiszem, hogy e nemes ügynek Etéd községében is lesznek támogatói és hamarosan megalakul a Magyar Polgári Szövetség, hogy szabadon választhassuk meg jövőnket. ”Isten legyen velünk!”
Dancs Lajos unit. lelkész az SzNT Udvarhely Széki elnöke.
Szeretném felhívni minden erdőtulajdonos figyelmét, hogy a 2004-es év kezdetével új üzemtervezést kellett készíteni, ami egyben új szerződés megkötésével jár, amelyet 'á mai törvényes kereteken belül valamelyik erdészeti szervvel kell megkötni. Az üzemtervezés 10 évre szól és az erdőgazdálkodás ABC-s könyve. Ez előírja a területen lévő elvégzendő munkálatokat, 10 évre kivágható famennyiséget és a területen lévő faállomány fafajonkénti és életkori összetételét. Az üzemtervezés az egész erdőterületre egy tömbbe van elkészítve, amely 955. ha.-t foglal magában. Sajnos a jogi oldala még nincs tisztázva ezért megkérek minden erdőtulajdonost, vagy ennek örököse jelentkezzen a már meglévő irodában ennek tisztázására. Mint sokan tudják ez idáig, közösen gazdálkodtunk az egész erdőterületen és reméljük ezután is így fog történni, hisz eredményes és gazdaságos erdőgazdálkodás úgy, hogy 100 év múlva is erdő legyen csak így lehet. Az erdők feldaraboltsága sehol sem vezetett hosszú távú eredményre, hiszen az erdőgazdálkodás és az erdőtulajdonosság nem csak abból áll, hogy kitermelem a fát, hanem a kitermelt fa után legalább 40-50 évig az újraerdősítéstől, annak ápolása, kezelése csak költségekkel jár és ezt csak viszonylag nagy területen, ahol a megfelelő körforgás ez megengedi. Sajnos az erdőgazdálkodás nem olyan mint a mezőgazdaság, hogy ha egyik évben nem sikerült, pl. a kukorica akkor másik évben vetek mást. Itt előre 100-110 évre kell gondolkodni, mert ennyi idő alatt lesz egy állomány vágásérett. Sokan gondolhatják, hogy azt nem érjük meg, de ha azok is úgy gondolkodtak volna akik ránk hagyták és gondját viselték akkor most mi sem büszkélkedhetnénk ilyen szép tájjal, ilyen erdőterületekkel és főleg a fűtési lehetőségeket nem tudnánk megoldani.
Kovács Elek ifj.
Az eltelt években az „Erdélyi Gazda" című folyóiratban egy megdöbbentő és gondolkodásra késztető cikk jelent meg Barazsuly Emil tollából (aki mellesleg agrármérnök) a következő címmel: „A FALUSI ERKÖLCS TORZULASA". Ebben az írásban helyzetképet ad a mai romániai falvakban kialakult állapotokról: a már 100 hektárakban mérhető megműveletlen, parlagon hagyott földekről, az állatlétszám csökkenéséről, a magyar ajkú lakósság létszámának vészes fogyatkozásáról, munkalehetőségek megszűnéséről, a lakósság közügyek iránti közömbösségéről stb. És ezen állapotok kialakulásának egyik nyomós okát abban látja, hogy visszaélések, törvényszegések, mulasztások történtek a TSz-ek, állami gazdaságok, gépállomások vagyonának visszaszármaztatásnál, értékesítésénél és a földtulajdonjogot visszaállító bizottságok felületes, törvénysértő tevékenységében. Úgyszintén a nagy garral beharangozott korrupció elleni harc befulladásában (megfullasztásában?), már a legfelső szinttől kezdve. (tényleg nemigen hallottunk ilyen vonatkozású felelősségre vonásokról). Az említett cikket tartalmazó lapszám Birtalan S. László barátom jóvoltából a napokban újra a kezembe került és újraolvasva az időszerűségéből mit sem vesztett anyagot, s az abban foglaltakkal kapcsolatba hozva a községünk falvaiban lévő állapotokkal, mondhatnám hármas minőségemben engedtessék meg néhány - a témakörhöz kapcsolódó gondolatomat kifejteném. Az említett hármas minőségemet a következőkben konkretizálnám: 1- A községben születtem és úgyszólván itt éltem le egész életemet. 2- A legidősebb korosztályokhoz tartozom, a nyolcadik évtizedet taposván (tehát sokat láttam tapasztaltam). 3- Csaknem 45 évi munkaidőmet nagyjából a községben dolgoztam le tanítóként, kultúrigazgatóként, iskolaigazgatóként és polgármesterként. Ez utóbbi tisztséget 3 ízben töltöttem be, amiből csaknem 10 évet a ceausista időben. Tevékenységem időszakában a község addig sohasem látott szintre emelkedett gazdaságilag (csak a tanács keretében 36 személyt foglalkoztattunk a melléküzemi tevékenység keretében). Azonban 10 évvel a forradalom előtt (79-ben) főként magyarkodásaim miatt menesztettek tisztségemből (tiltakozgattam a magyarságot ért jogtiprások miatt). A forradalom vihara azonban, - immár nyugdíjas korban visszasodort a polgármesteri székbe 2 évre, majd 4 évi szünet után ismét visszaválasztottak, de közbejött betegségem miatt 3 év után vissza kellett vonulnom. Tehát van rálátásom a dolgokra. És még hadd tegyem hozzá a következőket; arról vagyok híres, hogy hosszú éveken át hiába dolgoztam vezető beosztásban, nem gazdagodtam meg. És ez így is igaz. Na de térjek rá gondolataim kifejtésére. Igaza van Barazsuly Emilnek a falusi erkölcs eltorzulását illetően. Dacára annak, hogy a közösségi tulajdonok felszámolása és a földtulajdonjog visszaállítása folyamatában nálunk nem születtek milliárdosok, történtek különféle mulasztások, szabálytalanságok, a közvagyon, és egyének megkárosítására történő visszaélések, amelyek alapul szolgálnak jó néhány egyén elégedetlenségéhez, közömbössé válásához a közügyek iránt, s nem egy esetben saját érdekei érvényesítésének tekintetében is. Ezen elégedetlenség, közömbösség megnyilvánulási formái a következők: négyszemközti vagy kisebb körbeni elbeszélgetések keretében történő panaszkodások, a hivatalos szervek elkerülése és a közgyűlésekről való távolmaradás ("úgyis hiába beszélünk alapon”). Visszaemlékezésem szerint a régi román, vagy a 40-44 közötti u. n. magyaridőben is, az azt követő népi demokráciában is népes közgyűlések voltak falvainkban. És a 89-es forradalom utáni időkben szintén népes közgyűlések zajlottak le. (Gondoljunk csak arra a közgyűlésre 89. december 28-án, amikor a besúgók kérdése is felmerült, vagy a földtulajdonjog visszaállítását tárgyaló közgyűlésekre, ahol az RMDSz akkori elnöke Csetri Mózes tanító úr a szervezet tevékenységéről is tájékoztatta a lakosságot). Viszont a több mint 3 évvel ezelőtt szervezett RMDSZ közgyűlésen (ahol a mostani elnököt választották meg) már csak 18-an vettünk részt. A pár héttel ezelőtti, a magánerdők tulajdonosai részére szervezett közgyűlésen a kétszázon felüli helybéli létszámból csak húszegynéhányan jelentünk meg. A polgármester úr is panaszkodik, hogy hiába hívat közgyűlést, csak néhányan jelennek meg. Ma, (március 13-án ) Tekeres István etédi lakos azt kérdezte tőlem, hogy mostanában miért nincsenek közgyűlések mint régebb, ahol tájékozódhatna a lakosság a folyó ügyekről. Nem tudtam választ adni a kérdésére. Véleményem szerint a lakosság közömbösségének kialakulásában szerepe van a politikai helyzet formálódásának is. Gondolok itt a romániai magyarság szerveződésében, vezetésében kialakult ellentmondásos állapotokra, ami tagadhatatlanul zavarólag hatott, növelve az elbizonytalanodást. Mert hazudnánk, ha azt állítanánk, hogy teljes mértékben elégedettek vagyunk a kissebségi léthelyzetünkben javunkra történt változásokkal kapcsolatosan, hogy a teljes jogegyenlőség birtokosainak éreznők magunkat. Mert a trianoni diktátum óta elkeseredett harcot kell vívnunk a hatalom elrománosítási törekvései ellen, amihez a kommunista-ceausiszta rezsim alatt még jó képet is kellett vágnunk. Az etédieket a trianoni trauma előtt érte még egy kimondhatatlanul nagy sérelem (a falut gyászba döntő csapás), amire az akkori szigorú tilalom miatt kevesen emlékeznek (említeni sem volt szabad). De tudatalatti szinten átöröklődött nemzedékről nemzedékre. Gondolok itt a 16-os román betörésre, amelynek során a román katonák 26 idős korban lévő embert (köztük a dédnagyapámat is) és egy 13 éves gyermeket öltek meg. Vannak tehát okai közvetett és közvetlen formában is a közömbösség, érdektelenség kialakulásának. De az élet megy tovább. Fel keÍl ismernünk a mindennapjainkban adódó problémákat, oda kell rájuk figyelni, mert kapcsolódnak életsorsunk alakulásához mind anyagi mind erkölcsi vonatkozásban. Ha voltak is ezideig személyiségeket sértő, kárt okozó történések, legyünk azon, hogy legalább ezután ne kerüljön sor effélékre. Ne tartózkodjunk a közgyűlésektől (ha azokat az illetékesek alaposan és jól megszervezik) mert sok Tekeres Istvánhoz hasonló gondolkodású ember van falvainkban, akik hiányolják a tájékoztatást és a közügyekbe való bevonást. És ami a politikát illeti: én Markó Bélát és munkatársait is tartom olyan jó magyaroknak mint Tőkés Lászlót és az őt támogatókat. Végső céljuk is azonos a romániai magyarság teljes jogegyenlőségének megvalósítása. Csak az ide vezető utat, módszereket látják másféleképpen. Adja Isten, hogy eltérő nézeteikkel ne legyenek ártalmára a romániai magyarság érdekeinek.
Szávai Géza ny. tanító
Gagyi Erzsébet (Böske tanító néni) ny. tanítónő ez év májusában tölti be 90. életévét. Aktivitásának több mint 3 évtizedében Etéden végezte áldásos nevelői-oktatói tevékenységét. Az áldásos minősítés megfelel a valóságnak. Ezt mondhatom én, mint volt tanítványa, több nemzedéknyi volt tanítványaival együtt - mint volt kollegája, még életben lévő kollegáival együtt. Mint volt iskolaigazgató elmondhatom, hogy művészi szinten végezte szakmai munkáját. Élményt, lelki felüdülést jelentett az óráin való részvétel, vagy az általa betanított mesejátékok, színdarabok megtekintése. Szigorúan igényes, következetes, de melegszívű, emberséges emberként tiszteljük Őt. Azt hiszem teljes egyesítésre, számíthatok, ha volt tanítványai, kollegái és ismerősei nevében tisztelettel és szeretettel köszöntöm 90. születésnapja alkalmából és jó egészségben eltöltendő, még hosszas nyugdíjas éveket kívánjak számára.
Szávai Géza ny. tanító
* Erdőtársas: Pro-Forestnek tanácsot, könyvvizsgálatot kellene választani. A Tanács vezetőtanácsa van ott a fa licitálásánál, de erdővezetőtanács nincsen! A döntéseket dátum szerint kellene tenni! Arra is panasz van, hogy hiába hívják, az erdőtulajdonosok nem jönnek el a gyűlésbe.
* Sajnos, általában nagy a nemtörődömség, tájékozatlanság és az összefogáshiány: „a falusi erkölcs eltorzulása...."
* Lenne, ahol a problémákat elmondani, van aki meghallgassa (polg. mesteri iroda) de érdeklődni kellene.
* Sem határpásztor, se utcafelelősek nincsenek. Ezt a lakosság kell igényelje és megszervezze.
* A Katolikus Egyház erdői sincsenek elrendezve...
* A 76-os törvény értelmében alkalmaztak két kőműves szakembert egy évre, akik a középületek rendbetételén fognak dolgozni.
* A szemétszállítás meg lesz oldva : traktort, remorkát fognak venni. „Most jött el az idő amikor ilyesmikkel is lehet foglalkozni."
* Kérdések: Hogy gazdálkodik Etéd a határ és erdőtulajdonnal?
- Hogy lehet, hogy a gázasoknak annakidején úgy lehetett hagyni a helyet, mint a csatatér, a vizet is tönkretették ott.
- Az 1943-as összesítőből (limitáció) kiderül, hogy a község magántulajdona: 208 ha. Ebből legelő (községi legelő): 101 ha. Ez nem a magánembereké és hol van ez a terület? És miért nem gazdáskodik vele a község?
- A rendszerváltás 13 évéből 3 évet fizettek legelőhasználatért. Ez nem válik a lakosság hasznára: csak 8 évet véve és csak 70/ha. átlagi taxával számítva, a valódi tulajdonosok zsebéből 140 millió lejt vettek ki! Elgondolkoztató, ha azokra az öregekre gondolunk akik a múltban is ki voltak zsigerelve...
* A földvisszaadáskor földfoglalás történt! Egyesek önkényesen mérették ki a földet maguknak, azzal sem törődve, hogy az a másé...!
* A fás teherautók törik össze az utakat, s mivel több súlyt raknak rájuk, mint a megengedett, a házakat is megrepesztik a dübörgésükkel. Sajnos az a pénz amit az úthasználatért az üzemanyag árába fizetnek a járművek nem valószínű, hogy az útjainkra kerül vissza! Igaz, hogy nem volt ezelőtt állami erdő Etéden és most van dehát a magánerdők is sokszor eladódnak és azokat is el kell szállítani. Elég szomorú, hogy még az énlaki fát is itt szállítják le.
* A szövetkezetek nem kollektív gazdaságok!
* A tehéntartók szövetkezetének nincs képviselete.
* Sajnos, az emberek nem érdeklődnek a saját dolgaik után sem. Például a vetési pótlék igénybevételére is voltak akiket többször kellett figyelmeztetni.
* A földvisszaadások önkényesen történtek és ennek meg van a rossz eredménye. Az akkori vezetőknek nem szabadott volna ezt megengedni. Akkor még sok mezőgazdasági szakember is működött! Eredmény?! Az akkori katasztereseknek akkor nagyon sokat fizettek és a mérések sok esetben nem találtak a területtel. És ki vette át azt a munkát?
* Az így átvett tejnek, sajnos meg vannak számlálva a napjai: a modernizálás elkerülhetetlen lesz
* A ravatalozóval kapcsolatosan: elsősorban az egyházak kellene foglalkozzanak ezzel a nagyon jó gondolattal. Igaz, hogy nem egységes az emberek véleménye erről, dehát attól működhetne azoknak akik akarják. Ravatalozó most már minden rendesebb helyen kezd lenni!
* Március 16-án a piacon valóságos „árvízi" állapotok voltak: ruhák kiterítve a kerítésre, mivel sütött a nap, a földön elnyúlva egyesek, részegek dölingézve. Március 15-re szépen megpucolták a piacot (Deák Albert) másnap a sok mocsok újra ellepi a piacot.
* A rendőrségnek szüksége lenne egy telefaxra, mert úgy gyorsabban tudnák elvégezni a feladatukat. Így el kell utazzanak ha valami sürgős dolog van és „egyszerre két helyen nem lehet lenni."
* Köszönet Gálfi Juliska néninek és mindenkinek, aki áldozatosan támogatja a helyi lapot. Látszik, hogy szeretik és akarják az emberek! Ez számít!
***************************************************************************************
Szerkesztette: Szávai Géza ny. tanító, Gagyi Éva tanárnő, alapító szerkesztő, Jakab Irma titkárnő, Nagy Zoltán ig. tanár, Grünstein Irma.